Kedvenc bölcsességeim minden napra

2009. december 23., szerda

Egy kis tél...

Nem is oly kicsi! Egészen rendkívüli az idei! Fehér karácsony Nagy-Britanniában? A helyiek szerint ez ritka jelenség, akárcsak a tartós hideg (Skócia -16 fok!). De legalább most nem húsvétkor jött...:)

A melóhely egy igazi "Winter Wonderland"-é ("Téli Csodaország") változott, a környékbeli hegyek pedig inkább Grönlandot idézik.:)
Ezen képsorokkal kívánok Minden kedves ismerősnek, barátnak és be-be kukkantó blogolvasónak Békés, Boldog Karácsonyt!

2009. december 21., hétfő

3 év múlva?


Pontosan 3 év múlva, december 21-én, vége a világnak. Állítólag... Pedig a 2000-es világvégét még ki sem hevertem...
Mivel a National Geographic Channel is foglalkozott minap a témával, gondoltam én is belevetem magam, mi ennek az egész hűhónak az alapja.

Időszámításunk óta közel ötvenszer kellett volna, hogy véget érjen a világ és ezzel együtt megszűnjünk létezni. A sok-sok vészmadár számítása-mint láthatjuk-egyszer sem jött be. Mégis, 2012. december 21. mellett sokan kampányolnak. De vajon mi a legújabb világvége-elmélet alapja?

Legtöbbször a maják naptárát és jóslatait hozzák fel, mint "megbízható" forrást. Szerintük az emberi lét több fejezetre oszlik, amiből már zárultak le fejezetek (Atlantisz) és hamarosan egy újabb fejezet végéhez érünk, melyet majd egy másik követ. Szerintük jelenlegi világunk minden értéke elenyészik majd, de eljön a fejlődésnek egy új szakasza.
Ezek szerint totális világvége nem lesz, nehezen tudom elképzelni. Az új világot valakiknek meg kell teremteni, hacsak nem ott fentről majd valaki kiteszi az "Embernek behajtani tilos" táblát...

De viccet félretéve, a jelenlegi civilizáció végét egy csillagászati jelenség hozza majd el. E szerint 3 év múlva december 21-én a Föld és a Nap együtt áll majd a Tejút középpontjában lévő fekete lyukkal. Földrengések, vulkánkitörések fognak majd pusztítani, és a levegőbe kerülő gázok és por miatt az élet a Föld nevű bolygón szinte teljesen kipusztul...

Mások ezeket a jelenségeket a Nibiru (vagy Planet X) névre keresztelt 10. bolygó Földhöz való közelségének tudják be, ami polaritásváltást fog előidézni. (Megint mások szerint mi a katasztrófákat a nap polaritásváltása fogja okozni.)
A Nibirunak egyébként ez lesz majd a 4. látogatása errefelé. Az első három vizit eredménye állítólag a vízözön, Atlantisz eltűnése, és a csendes-óceáni Lemurai elsüllyedése, de akár az utolsó jégkorszakot is ide lehetne sorolni.

Az arizonai benszülött hopik szerint most a Föld negyedik megtestesülésében élünk. 3 év múlva átmegyünk az ötödik világba, amikor is vissza fog térni a "vén fehér fivér, Pahana, a szívek és ismeretek őszinte kicserélése végett".
A maják is egyfajta belső átalakulásról beszélnek. Az emberiség tudatának drasztikus megváltozásáról szólnak, ami véget vet a mai, kizsákmányoló szemléletű gondolkodásmódnak, és egy érettebb, humánusabb, szociálisan érzékenyebb társadalom születik meg.

2+0+1+2=5. Az 5-ös a számmisztikusok szerint a szabadság szimbóluma. Ha fájdalmas is lesz, a változások az emberiség javát szolgálják majd. Megszabadulhatunk kötöttségeinktől szellemi és fizikai síkon is, és aki képes alkalmazkodni és lemondani az anyagi javakról, eltávolodni a tárgyi világtól, annak nyert ügye van. (ennek ellenére a Samsung Jet 8000-es telefont még beszerzem, 2012-ig teljesen jó lesz, abban az évben viszont már nem vásárolok újat...)

Ezt a bejegyzést sem ússzátok meg brit vonatkozás nélkül!;) 2007-ben egy angol pasas 10 fontot tett fel pár héttel korábban arra, hogy 2007. április 13-án jön el a világ vége. Ha nyer, a feltett összeg 10 000-szeresével lehetett volna gazdagabb. Döntse el talán ő, hogy most nyertesként jobban érezné-e magát...:)

A végére engedjetek meg egy személyes véleményt: Pahana már most belopta magát a szívembe!:) A maják és hopik jóslatával pedig ki ne rokonszenvezne ilyen formában? Végül is valamit valamiért ...;)

Januárban kikérem majd a "közönség" véleményét is egy szavazás formájában a témában, addig lehet megjegyzéseket írni!;)

2009. december 14., hétfő

X Factor 2009 - Miért Joe?

Az X Factor évek óta Nagy-Britannia legnézettebb műsora. Már tavay is jelentettem róla itt a blogban, most pedig az első 3 helyezettől rakok fel pár klipet.

Tegnap hatalmas izgalmak közepette jelentették be a győztest, az adást 19-20 millióan nézték (minden 3. háztartásban az X Factor-ra tapadtak!).
Az év hangja idén a Newcastle mellől származó Joe lett, aki szerénységével, alázatával és természetesen hangjával vívta ki a nézők tiszteletét. Kevés ilyen sztár és hétköznapi ember van manapság. Joe-ról éppen az a sztár jutott eszembe, aki sajnos idén ment el...

A záróműsorban a versenyzők olyan óriásokkal énekeltek duettet, mint Robbie Williams vagy George Michael. Fantasztikusan!
Az idei évad rajtuk kívül még többek között Janet Jackson-t, Whitney Houston-t és Paul McCartney-t is vendégművészként látta.

Nem szaporítom a szót, íme a győztes már az eredmény hírdetés után és még pár videó a többiekről is, amik ismét magukért beszélnek!;)

Joe győztes dala


A többieket az alábbi címekre kattintva láthatjátok!;)

A táncoslábú 2. helyezett, Olly
A 3. helyezett szeleburdi csajszi, Stacey:)
Joe - Don't Let The Sun Go Down On Me
Olly - Fool In Love
Stacey & Michael Buble - Feeling Good
Olly & Robbie Williams - Angel
Joe & George Michael - Don't Let The Sun Go Down On Me

2009. december 11., péntek

Boxing Day

A kép ne tévesszen meg senkit: ennél véresebb bejegyzés következik!

Nagy-Britanniában a karácsony napját követő napot, december 26-át (karácsony másnapját) nevezik "Boxing Day"-nek, ami magyarul kb. "Dobozolós Nap"-ként fordítható ("box" annyi mint "doboz"). Angol barátaink ezen a napon bontogatják a fa alatt az egymástól kapott ajándékokat, amit itt történetesen nem a Jézuska hoz, hanem a Télapó.

A "Boxing Day" gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, bár hogy pontosan miből is jött ez a tradíció, csak találgatni lehet.
Egyes történészek szerint mivel a cselédek és a szegényebb munkásemberek karácsony napján is dolgoztak, csak 26-án kaptak szabadnapot és látogathatták meg rokonaikat. Mielőtt útrakeltek, a munkaadóik egy dobozt megtöltöttek számukra étellel és egyéb ajándékokkal, így mondva köszönetet egész éves munkájukért.

Egy másik teória szerint a templomokban dobozokat helyeztek el, melyben egész évben gyűjtötték a pénzt, amiket aztán minden templomban december 26-án nyitottak ki és osztották szét azok tartalmát a szegények között.
Más történészek azt is tudni vélik, hogy a nagy felfedezések korában az egyház dobozokban pénzt gyűjtött azoktól, akik imádkoztak egy-egy felfedezőút sikeréért. Ha a hajó baj nélkül visszatért, a lezárt dobozt 26-án felnyitották és a benne lévő összeg ugyancsak a szegényeké lett.

Noha december 26-a a családi összejöveteleké elsősorban, vannak azonban olyan hagyománykövető angolok, akik ilyenkor indulnak rókavadászatra. Bár 2004-től törvény tiltja a rókavadászatot a szigetországban, vadászkutyával kikergetni a rókákat búvóhelyükről, majd lelőni őket így is legális...

És korábban mindezt még fokozták is!
Az ökörszem egész évben az emberek vendégszeretét élvezte. Szerencsétlenségnek tartották, ha valaki fogságba ejtett és elpusztított egy ilyen aprócska madarat. December 26-án azonban folyt a vér az országban: immáron nemcsak a rókákra vadásztak, de az ökörszemeket is előszeretettel hajtották át a másvilágra. Általában gyerekek egy pózna tetejére kötötték ki az elpusztult állatot, majd szent ágakkal és szalagokkal díszítették. Egyes helyeken bíborszínű szövettel öltöztették és dobozba tették a szerencsétlen madarat.

Ezután feketére festett arccal házak előtt énekeltek, abban a reményben, hogy pénzt gyűjtenek a falu táncos mulatságára. Aki pedig adakozott, az kapott egy tollat az ökörszemből...

Mindig is tudtam, hogy a britekben elfojtott szadista hajlam lappang: Halloween, az "Örömtűz Ünnepe" (Bonfire Night), és most még a karácsony is...:)



2009. december 1., kedd

Új Szavazás!

13-an mondtak véleményt a délutáni szundikálásról. 53%-otok bevágja délutánonként a szunyát, a másik fele viszont inkább estére teszi a pihenést.
Nos, ami engem illet: nagyon ritkán előfordult már, hogy ledőltem kicsit délután is, de mivel nem szívesen áldozok egy percet sem erre értékes szabadnapjaimon, ezért én is a kisebbséggel tartok.;) Ha délután is alszok, úgy érzem, valamit nem teszek meg; valamit elszalasztok. Azok a bokros teendők ugye!:)

Az idei év utolsó közvélemény-kutatásához érkeztünk. Decemberben arra lennék kíváncsi, mennyire vagy adakozó lélek. Csak hogy könnyebb legyen dönteni, adakozás alatt értsd a jótékony akciókat, mint pl. Nem dobom ki a régi/használt ruhát, inkább odaadom a rászorulóknak, vagy Küldök pénzt az árvízkárosultaknak, vagy Pénzt dobok az aluljáróban kéregetőknek, stb.
Ha valamelyik fentebbi vagy netán egyéb hasonló kategóriában felismered magad, akkor már mondhatod, hogy jótét lélek vagy.;) Lehet kattintani!:)

2009. november 28., szombat

Elfeledett játékok

A minap valahogy bevillant a gyerekkorunkban oly nagy népszerűségnek örvendő Gumizós játék. Emlékszik még valaki erre? Pár évvel a kvarcjátékok megjelenése előtt, kisiskolás korunkban szünetekben, fiúk-lányok vegyesen ugrabugráltunk a gumik között. Ha pedig elfáradtunk, használtuk a kezünket.:)


A gumizáson tűnődve aztán felidéződött még jó néhány interaktív játék. A Körben áll egy kislányka emlékeimben inkább a lányok körében volt népszerű, melynek egyik eleme volt a kocsizás (kéz a kézben való forgás):) A dal a mai napig a fülemben van:

"Körben áll egy kislányka,
lássuk ki lesz a párja,
lássuk kit szeret a legjobban,
azzal forduljon gyorsan".

"Ezt szereti a legjobban,
ezzel forduljon gyorsan.
Vége, vége, vége mindennek,
vege a jó kedvünknek".

Egy másik izgalmas, krimibe illő játékunk a híres Gyilkosos volt.
A lényege, hogy a körben ülök között van egy úgynevezett gyilkos, aki kacsintással szedi áldozatait. A lekacsintott játékos "meghaltam" felkiáltással jelzi, hogy áldozattá vált, kiesett a játékból. Ha a gyilkos ügyes és nem feltűnően kacsint, a nyomozó nem tudja rajtakapni.:)

Számomra azonban minden idők legizgalmasabb játéka a Széktánc lesz.
A székeket kört alkotva támlájukkal egymásnak fordítjuk. Mindig eggyel kevesebb széket használunk, mint ahány játékos van.
Elindul a zene, a játékosok körbe-körbe sétálnak a székek körül, majd amikor hirtelen megállítják a muzsikát, mindenki próbál egy széket kisajátítani. Akinek nem jutott hely kiesik, és vele együtt egy újabb székkel szűkül a kör.
Így megy ez több körön keresztül, míg a végén az nyer, aki az utolsó helyet eltudja foglalni.:)

Kedves gyerekek, anyukák, apukák! Picit tessék félretenni a mobiltelefont és egyéb kütyümütyüket és indulhat a játék!;)


2009. november 25., szerda

32 éves lettem én...


Születésnapomra

Harminckét éves lettem én --
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten

magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.

Az ám,
Hazám!
...............................................
(József Attila)

November 23-án töltöttem be a 32. életévemet. E versen kívül különösebb jelentőséget nem tulajdonítok neki. Mondhatni, ezt is megéltük!;)
Sosem szerettem az ehhez kapcsolódó fölösleges felhajtásokat. Tudomásul vettem, mosolyogtam rajta egyet és úgy döntöttem, megkímélek mindenkit attól, hogy felcicomázzák a lakást mindenféle színes számokkal és lufikkal.
Azt pedig végképp nem szerettem volna, hogy a 32. születésnapom egy carlisle-i kocsmában játszódjon. Ez túl egyszerű, túl snassz lett volna. Ennél talán több fantáziával áldott meg a Jóisten.;) Úgy döntöttem, valami különlegesebbet kellene tennem, így esett a választás egy glasgow-i kirándulásra és egy 3 dimenziós filmeket vetítő csodamozira. Nem bántam meg egy percig sem!;)
Glasgow-ról képek ITT!

2009. november 20., péntek

A víz az úr...


Az elmúlt napok heves esőzései miatt Cumbria megye bekerült a vezető hírek közé. A Lake District amúgy szelíd folyói és patakjai hömpölygő áradattá duzzadva gátakat szakítottak át és öntötték el Keswick és Cockermouth településeket.
Workington-nál egy egész hidat sodort el a folyó, magával ragadva egy rajta álló rendőrt...
Homokzsákok, szivattyúk, méteres víz az utcákon. Cumbria néhány kisvárosa fölött pedig helikopterek mentik a lakosságot. Cockermouth-ban állítólag 1000 évben egyszer történik ilyesmi...

A munkába járást is megnehezítette több megáradt folyó: egyik angol kolléganőnk, Holly, kénytelen volt Carlisle-ban éjszakázni, mivel kis faluját elvágta a külvilágtól a víz.
Néhány pincér pedig nekiállt a vendégek házikóit takarítani, mert a takarítóbrigád nem jutott el a munkahelyére...

Carlisle viszont ezúttal megúszta. Nem úgy 2005 januárjában, amikor a fele várost elöntötte a megáradt Eden-folyó, megdöntve ezzel minden korábbi vízállási rekordot.

Íme néhány kép az Eden-ről. Próbáltam őket egymás mellé rakni, tükrözve ezzel békés és megvadult arcát.


Szép tud lenni a megáradt folyó is, pláne ha már a vár lábát nyaldossa.;)

Egy rövid videó a folyóról ITT!

2009. november 18., szerda

Akvárium, majd 4-en 4 tányérból...:)

Legutóbbi csavargásunk ismét Windermere-be vezetett minket, azon belül is a tó egyik végében található akváriumba. Érdekes módon a tigriscápa, az angolna és a vizicsikó mellé valahogy bekerült pár csótánycsalád és valami zöld majomféle is.:)
Láttál már valaha kacsákat testközelből víz alatt úszni? Gondoltad volna, hogy ekkora élmény lesz? Ugye hogy nem! Mi sem!:) És pillantottál-e meg valaha palacsintákat egy medence fenekén? Mert mi igen!:) Gusztusom lett volna túróval megtölteni, de miután megtudtam, hogy azok a vékony, tarka, palacsintatésztához hasonlító,mozdulatlanul heverő lapocskák valójában az egyik rájafaj jeles képviselői, inkább elálltam az ötlettől...:)

Az akvárium után lenyomtunk még pár kártyapartit, majd betértünk egy elegáns olasz étterembe, ahol hála J. összeköttetéseinek, V.I.P. vendégek voltunk.
Először kicsit tanácstalanul böngésztük az olasz kifejezésekkel teletűzdelt menüt, aztán döntöttünk: a 4 féle Pollo (csirke) mindegyikéből rendelünk, aztán eldöntjük, kinek melyik lesz a nyerő:)
Szegény olasz pincért teljesen összezavartuk, amikor a "Kinek lesz a Pollo Tarragon?" kérdésére azt a választ kapta: "Bárkinek!" Próbáltuk neki elmondani, hogy rakja csak le mind a négy főételt, mert osztozunk rajtuk, de ezt már nyelvi akadályok miatt (nem beszélte az angolt:) nem sikerült vele megértetni.
Miután asztalunkon landolt mind a négy tányér olasz gyönyörűség, belekóstoltunk, majd mindenki vezényszóra "Add tovább!" az óramutató járásával megegyező irányban lepasszolta a szomszédnak, ami éppen előtte volt. A köröztetést ezután még háromszor ismételtük, hogy mindegyikőnk betekintést nyerhessen mind a 4 ízvilágba. Természetesen minden egyes akciónkat furcsa tekintetek követték, de közöltük a pincérekkel, hogy minden a legnagyobb rendben.;)
A desszertről készült fotó pedig annyira jól sikerült ezzel a háttérrel, hogy muszáj ide kitennem:)


2009. november 10., kedd

Fejlemények "Csodaországban", avagy az "Óz-saga" folytatódik!

Nem is oly rég meséltem egy itteni varázslóról, akit úgy hívtak, hogy Sky, és akinek varázslataira hónapokon keresztül vártam, mindhiába.
Aztán október 25-én úgy döntöttem, hogy telefonon borítok asztalt ("Óz" személyesen megközelíthetetlen), és inkább nem kérek a beígért internetes hókusz-pókuszaiból. Mivel panaszlevelem is süket fülekre talált, így lemondtam azt, amit még meg sem kaptam.
Természetesen "Sky Óznak" nem tetszett ez a hirtelen felindulás. Először védekező álláspontba helyezkedett, és a másik nagy varázslóra, BT-re próbálta kenni a dolgot, mondván ők nem húzták még be a vonalat a házba, ergo nem ő (Sky) a hibás.
Mivel hajthatatlannak bizonyultam, Sky, a nagy varázsló támadásba lendült, és közölte, hogy a lemondásom kimeríti a szerződésszegés fogalmát, így majd nekem kell még fizetnem. Na, persze...
Másnap felkerestem a másik nagy varázslót, BT-t, aki biztosított róla, hogy olyan varázslatban lesz részem, mint még soha! És lám, így is lett!:) Tartotta az 5 munkanapos bekötési határidőt és hip-hop internetet és telefonelérhetőséget (2 külön számmal! Egy normál és egy internetes telefonnal) varázsolt házunkba!:)
Harmadnap búcsúlevelet küldtem Sky-nak, melyben ezúttal én fenyegetőztem: ha bármilyen anyagi károm származna a szerződés felbontása miatt, a Fogyasztóvédelemhez fordulok, csekkolják már le, hogy tulajdonképpen mivel is varázsol Sky, a nagy varázsló. Továbbá megjegyeztem, hogy nem volt túl sportszerű a másik varázslóra mutogatni, pláne hogy szerződésem akkor még Sky-hoz kötött.
Levelemre nem sokkal később rövid válasz érkezett, melyben Sky sajnálatát fejezte ki a történtek miatt és ígéretett tett, hogy fájdalomdíjként egy bizonyos összeget varázsol majd a bankszámlámra...;)
Az állás egyelőre: Fogyasztó - Varázsló 1:0! A mérkőzés azonban még nem ért véget, ugyanis Sky szándékosan hallgat a szerződés-felbontási díj sorsáról. Csak ne hogy én varázsoljak a második félidőben...!;)

A sztori előzménye ITT!

2009. november 2., hétfő

This Is It - The Man In The Mirror

"This Is It", avagy egy sosem volt koncert próbái. Az ember egyik szeme sír, a másik nevet. Hol ez, hol az győzedelmeskedik...
Vegyes érzelmekkel ültünk be ma a moziba. Amolyan legutolsó találkozás volt ez. Még mindig hihetetlen, hogy minden idők legvártabb és legkáprázatosabbnak vélt visszatéréséből "csak" egy film maradt. Persze végigülve a 111 percet rájön az ember, hogy ez valami más. Több, mint egy mozifilm, de kevesebb mint egy koncert. Viszont a kettő között van a lényeg, az pedig az EMBER. Ahogy még előtte talán nem is láttuk.
Hála a filmkészítőknek, valamit mégis kaptunk a koncertből. Ezt muszáj volt megmutatni a világnak. Köztudott, a halál mindig nagy üzlet. Ez esetben az üzlet és jószándék egészségesen egészítették ki egymást. Pontosabban az utóbbi szülte meg az előbbit, hiszen a rendező és a sztár régi barátok voltak már. A film pedig a maga kategóriájában már most rekord, a 2 hetes vetítési időtartamot meg is hosszabították, amit majd DVD követ jövőre.
Az elmaradt koncertekre a szervezőknek köszönhetően még sokáig emlékezni fogunk. Egy hologrammos jegy, melyet maga MJ tervezett, egy árván maradt 337-es szék, illetve a film.
"This Is It", azaz ennyi volt. A film pontosan olyan váratlanul ér véget, ahogy Michael Jackson élete is. Csak egy biztos: Ma már tudjuk, miről maradtunk le... Mostanra Michael már valószínűleg megtanult vízen is járni, míg Jézus teljes gőzzel nyomja a moonwalk-ot...;)


2009. november 1., vasárnap

Új Szavazás!

A múlt havi közvélemény-kutatásomból az derül ki, hogy 46%-otok húst hússal enne. 33% inkább tésztás, míg 13% a főzeléket részesíti előnyben. Olyan is akad (6%), aki vegetáriánus.

Ha már októberben "ettünk", novemberben aludjunk rá egyet!;) Ezúttal arra lennék kíváncsi, hogy a szabadnapjaidon szoktál-e délután szundikálni, vagy netán fölösleges időpocsékolásnak tartod és megvárod míg lemegy a nap. Köszönöm a véleményeket!,)

2009. október 23., péntek

Aktivizáltuk magunkat:)

Beköltözésünk után 2 hónappal úgy gondoltuk, itt az ideje összecsődíteni a szokásos magyar társaságot egy evéssel-ivással egybekötött estére. A babgulyás mellé az örök somlói és Mayáék fantasztikus gyümölcsös-joghurtos alkotása társult desszertként.;)
Szerettünk volna még több életet és jókedvet vinni az egészbe; változtatni az eddigi összeröffenéseken, az italt és a napi robot által kínált témákat kicsit háttérbe szorítva a játék javára. Mint kiderült, ez már drága, vidékre szakadt barátaink fejében is megfordult. Hozták is a Solo-t és az Activity-t, melyek közül most az utóbbi aratta a nagyobb sikert.

Örültem, hogy az otthoni nagy Solo-partikhoz hasonló hangulatot sikerült elérni; hogy nem csak arról szólt az egész este, hogy ki-hogy éli meg mindennapjait a munkahelyén; hogy nem az "Ígyá' még!" vagy " Mé' nem iszol?!"-beszólások tették "hangulatossá" az estét.;)
Szerintem jobban szórakoztunk, mint egyes angol "honfitársaink", és mint mindig, most is csak azt tudom mondani, hogy Minden Csak Intelligencia Kérdése!:)

Az alábbi képek lenyűgöző kreativitásunkat tükrözik, hát bevallom, volt olyan feladvány, amit senki nem tudott megfejteni.;)
Az első kép egy találós kérdés azon olvasóknak, akik nem voltak jelen ezen az estén!;)



A puma 2.rész

A puma Carlisle-ban!

Az egyik helyi hetilap számolt be nemrég arról, hogy fényes nappal a város egyik külső kerületében, a kórház mellett lévő földterületen egy különös állat kószál.
A cikkben megszólaltatott több szemtanú elmondása szerint tökéletesen látható volt, amint egy fekete színű, német juhász nagyságú jószág bóklászik a tarlós-bozótos területen. Az állat megnyúlt testalkata és hiúzhoz hasonló pofája miatt a szemtanúk kizárták annak lehetőségét, hogy egy nagyméretű kutya vagy macska tette volna látogatását a városban.
Természetesen a rendőrség mire kivonult a helyszínre, az állítólagos fekete puma már továbbállt. Lehet ismét a Center Parcs felé vette útját...:)

A korábbi pumás beszámolóról itt olvashatsz: A puma

2009. október 22., csütörtök

A Mi házunk, A Mi várunk! 2. felvonás

Változás változást szül...
Két hónappal ezelőtt új albérletbe költöztünk, magunk mögött hagyva azt a huzatos póklakot, amit nem is olyan régen még mi is imádtunk és sokan csodájára jártak. (Tegyük hozzá: a brit albérletekhez és korábbi albérleteinkhez viszonyítva az szinte luxus-kérónak hatott.)
Akkor még nem sejtettük, hogy lehet ennél jobb is, mindenféle szempontból. Aztán nyár végén belevágtunk és az egyik szomszédos utcában kötöttünk ki. Csak röviden: olcsóbb és jobb.
Noha az előzőtől eltérően ez bútorozatlan volt (csupán a hűtőt és a tűzhelyt sikerült kialkudnunk a tulajtól), örömmel rendezgettük be, sok-sok energiát nem kímélő utánajárással. Az alapelv az volt, hogy amit nem muszáj, azt ne használtan vegyük. Jó érzés kimondani, hogy valami a sajátod, és hogy az a valami a te ízlésedet tükrözi. És talán majd eljön az az idő is, amikor a "saját" kategóriába sorolhatom a saját, magyar honban lévő lakásomat is;) De addig még sok feladat vár ránk idekint.
Most például rövid távon az, hogy a költözés során felmerült problémákat megoldjam.
1. Még mindig nincs normális, a 21.századhoz méltó sebességet elérő internetünk, amire már 2 hónapja várunk. Pontosabban minden megvan már hozzá, csupán a telefonkábel hiányzik, amit a szolgáltatónak igazán be kéne már húzni, főleg, hogy kifizettem és pár nap múlva levonják az első internetes havidíjat is. Hihetetlen, de ez itt így működik.
2. A gáz-és villanyszolgáltató. Rájuk is azóta várunk, amióta beköltöztünk. Tudniillik a régi albérletben meg voltunk velük elégedve, és gondoltunk visszük őket magunkkal. Mivel az új házban egy másik szolgáltató szolgáltat, ezért a kiköltözésnél jelezni lehetett, hogy továbbra is őket akarjuk-e. Noha az átállás kb. egy hónapot vesz igénybe, mi már rájuk is 2 hónapja várunk...
Amit viszont sikerült elérnünk, azt az alábbi képek elmesélik;)


A történet első felvonása az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
A Mi házunk, a Mi várunk!


2009. október 4., vasárnap

Pazar...


Egyik kedves ismerősünk newcastle-i lakásából mindennapos látvány, ahogy a Tyne folyó torkollatán keresztül hatalmas tengerjáró hajók indulnak útnak Skandinávia és Amszterdam felé az Északi-tengeren keresztül.

2009. október 1., csütörtök

Új Szavazás!

Gyorsan elröppent a szeptember, vele együtt pedig egy újabb szonda ért véget. A "Hol ülsz a buszon?" kérdésre 18-an nyilatkoztak meg. 16% elöl szeret utazni, hátul már 27% foglal helyet. A szavazótábor 50% viszont középre ül, és csupán 5% áll inkább (gondolom az utazótávolság hosszabbodásával változtatna "állás" pontján;)

Figyelem! Egy angol kutató szerint a buszon elfoglalt helyedből személyiségi jegyekre lehet következtetni! Szerinte a jármű elejébe telepedők többsége szabálykövető, míg a busz végében utazók lázadó természetűek. Mindkét csoportra igaz viszont, hogy egyikük sem szereti, ha mások veszélyeztetik a személyes terüket.
Mi a helyzet a középre telepedőkkel? Nos, ők a független gondolkodók! Általában olvasnak vagy zenét hallgatnak, és többnyire fiatalabbak vagy középkorúak.
Ha netán Te egyik kategóriába sem illettél bele, akkor te vagy a kaméleon, akinek tök mindegy, hogy hol ül a buszon, mert általában mindenhol jól érzi magát;)
Lehet kommentelni, hogy egyet értesz-e angol kutató barátunkkal!;)

Októberben gyomorra megyek. E hónapban az érdekel, hogy "Mit eszel, ha ESZEL?" Jó étvágyat és köszönöm a voksokat!;)

2009. szeptember 16., szerda

Óz, a nagy varázsló(k)

Két "varázslóról" szólok most. Mindketten legutóbbi költözésünk főszereplői...

Augusztus 21-én egy új, szebb és kényelmesebb bérelt házba költöztünk. Emlékszem, amikor még 2007 elején 10-en laktunk egy házban. Ekkor elég nehéz volt elképzelni, hogy egyszer majd kettőre redukáljuk ezt a számot. Jelentem, ezt is elértük.;)
A ház, ahol most lakunk, nincs messze a régitől, azzal a különbséggel, hogy a ház urát, a tulajt, aki kiadja, máig nem sikerült megismernünk. Noha a házat ingatlanirodán keresztül béreljük, beköltözéskor úgy szokás, hogy előbb-utóbb bekopog a landlord (a tulaj), hogy minden rendben van-e és elmondja, mire figyeljünk, esetleg megkérdezi mire van szükségünk. Szerettük volna minél előbb személyesen is megismerni, ez idáig azonban nem tűnt fel.
Lehet egy fiktív személyről van szó? Akár hányszor kérdést szeretnénk neki feltenni (Kapunk-e mosógépet? Tehetünk-e képeket a falra?), mindig valakin keresztül tudunk neki csak üzenni. Ezek a valakik leginkább a karbantartó és vízvezeték-szerelő.
Az ipse nevét már tudom, de látni nem láttam, hangját mai napig nem hallottam. Pedig jó lenne tőle megtudni, hogy is kell a "Mr Fetherstonehaugh" nevet helyesen kiejteni...:) Mindenesetre Óz, a nagy varázsló jut róla eszembe, aki valahol lézetik, irányít, de nem hajlandó megmutatni magát...


Másik "Ózunk" a vezető brit telekommunikációs cég, a Sky (amolyan itteni UPC), akik szintén létező szervezet, csak személyesen nem fogod őket elérni. "Személyes" alatt ismét a szemtől-szembe való találkozást értem, mondjuk egy iroda formájában, mint az otthon is megszokott. Ha problémám van velük vagy egyszerűen csak ügyet szeretnék intézni, szeretném mindezt SZEMÉLYESEN és nem csupán telefonon keresztül.
Mert volt/van rendezetlen számlám velük. A TV-t ugyanis bekötötték, ahogy azt kellett. Az internet viszont csúszik, ki tudja meddig. Mivel vezetékcserére van szükségünk, hogy telefonvonalat kapjunk, és aztán internetet, így a Sky a BT-t (itteni MATÁV) bízta meg a feladattal. Csakhogy e két "Óz" között elvesznek bizonyos információk, és történt, hogy a BT kint volt a háznál, hogy rendberakja a vezetéket, miközben mi nem voltunk otthon. Hát igen, ha nekünk nem üzennek, akkor elég nehéz időpontot egyeztetni és nagy a valószínűsége, hogy elkerüljük egymást...
Egy üzenetet azért hagyott a BT, hogy voltak, megcsinálták volna, de ahhoz mi is kellünk, hogy beengedjük őket. Ja, és új időpont egyeztetésre a Sky-t kell hívni, akik majd kérnek a nevemben tőlük időpontot, és ha a BT-nek már van kiszállási időpontja, majd megüzenni a Sky-nak, aki nekem továbbítja. Kérdés, mi van akkor, ha az az időpont nekem nem jó...
Felhívtam hát a Sky-t, hogy forduljon már a másik "varázslóhoz" a dolgok továbblendítése érdekében. A BT azonban állította, hogy semmi gond, a vonal a házunkban aktív. Nos, udvariasan visszakérdeztem, hogy biztosak-e benne, mire megint 5 percig tartottam a vonalat, amíg a Sky a BT-hez kapcsolt és információt cserélt. A BT továbbra is állította, hogy van vonal, mire én megkértem a Sky-t, hogy tolmácsolja már neki, hogy a telefonpóznánk nem csatlakozik sehova, a levegőben himbálja a szél, de ha gondolja, azért bedugom a telefont, hátha vezeték nélküli megoldással kapom az utcai póznáról a vonalat...
Nagy nehezen sikerült elhitetni velük, hogy márpedig nincs vonal, és szeretném, ha ismét kijönnének és megnéznék, persze csak ha otthon vagyok...! Kíváncsian várom "BT Ózzal" is a talákozást...;)

2009. szeptember 1., kedd

Új Szavazás!

Most végre az italozási szokásaitokról is kaptam valamilyen képet;) A "Mit iszol, ha ISZOL?" kérdésben 40%-al nyert az üdítő, ezt követi 33%-al a víz majd 20%-al a sör. A 15 szavazatból egy esett a rövid italra, míg meglepő módon a bor nem volt favorit.

A következő egy hónapban arra lennék kíváncsi, hogy ha buszra szállsz, hová ülsz le legszívesebben? Ha nem buszozol az sem gond, de biztos ültél már buszon, így valamilyen preferált helyed csak volt/van a járművön.
No, akkor lehet voksolni!;)

2009. augusztus 28., péntek

Rajinda 24. rész

Mi szem szájnak ingere...

Körülbelül így írnám le a legutóbbi staff-party (melós összeröffenés munkán kívül) lényegét. Mert hogy a kaja volt a legemlékezetesebb...

A staff-party ötlete még véletlenül sem főnökünktől, Matt-től származott. Persze ez még nem is lenne olyan nagy tragédia. Az ötletgazda épp a két részmunkaidős volt, Charlotte (aki nagyon ritkán dolgozgat nálunk) és Anthony (aki többet dolgozik a szomszédos bárban, mintsem a Rajindában.;)
A dolog lényege az lett volna, hogy a csapat egy éttermi vacsora után egy szórakozóhelyen együtt tölti az estét. Sajnos nem így alakult, a csapat kettévált, aztán az a másik csapat is tovább zsugorodott, mivel a hajó "kapitánya" jobbnak látta máshol, nélkülünk, cimbivel múlatni az időt...
Másnap mindenkinek meg volt erről természetesen a saját véleménye, de már megszoktuk, hogy munka közben sem látjuk sokat a kapitányt, miért lenne ez másként civilben.;) Természetesen nem ő, hanem inkább az általa felvállalandó ún. csapat-összerázó szellem hiányzott. Megcsinálta hát Matt a maga buliját, bár elvből másként cselekedtem volna...De térjünk a lényegre!

Mint azt említettem, a buli fénypontja már az elején eljött, a vacsorával.
Egy kisvárosi spanyol étterembe mentünk, ahol olyan spanyol hangulat fogadott minket, melyet a spanyol vendéglátósok is megirigyelhetnének. Pedig a személyzet angol volt, de ezt csak erős brit akcentusukból derült ki:)
Igazából egy spanyol est volt ez, mintsem egy csendes-romantikus spanyol étterem. A hangszórókból több jellegzetesen spanyol dal is felcsendült, köztük a "Viva Espana!" No, ez utóbbi szó szerint bömbölt, amikor épp a főfogást tálalták.
Kíváncsi vagy mit lapátoltunk be? A büfé szerű, kétfogásos menü alapját a hal és effélék adták, köztük a füstölt lazac, a homár, a kagyló és egyéb kisebb rákfélék.
Volt persze velősebb étek is, amolyan spanyolos csirke és marha formájában. Mindehhez szangriát kortyoltunk, és a hab a tortán már csak a napsütéses nyári este és a tenger morajlása lett volna.
Ennek ellenére teljesen le voltunk gyűgözve a kiszolgálástól és a megannyi féle-fajta ételtől, melyek még a kanári-szigeteki gasztronómiai élményemet is messze túlszárnyalták.
Meg is éheztem, be is fejezném itt a történetet, csupán annyi a végére, hogy jól laktam mint a duda...!:)

2009. augusztus 21., péntek

A pók

Figyelem! A következő bejegyzés és az azt követő kép a nyugalom megzavarására alkalmas!

Pedig már azt hittem sikerült leküzdenem. Gyermekkori rovarfóbiámat a 3-dik X-en túl minimális szintre sikerült visszaszorítani. Ám! Tegnap előtt eme nem túl barátságos új szobatárs tiszteletét tette nálunk. Bár ne tette volna! Egyikünk sem járt jól...! Noha pályafutása szobám padlóján tragikus hirtelen véget ért, azóta minden lefekvés előtt meggyőződöm róla, hogy hozzátartozói nem tértek-e netán vissza elhunyt szerettük keresése reményében. Innen üzenem nekik, nagyon szarul járnak!
Megmértem: a szőrős lábú lény kinyújtott lába veri a 4 cm-et...!!!

2009. augusztus 1., szombat

Új Szavazás!

Az előző kérdés 23 szavazót hozott (kedvenc számom;), akiknek 47%-a hiszi, hogy a halállal nem szűnik meg a lét. 39% ezt kategorikusan elutasítja, míg a maradék szavazó nem tudja mit higgyen.

Új kérdésem arra keresi a választ, hogy ha ISZOL, akkor milyen italhoz nyúlsz? Gondolom ez most aktuális így a forró nyári hónapokban. Jó szavazást!;)

2009. július 31., péntek

"Hiszed, vagy sem!" - A Ripley-gyűjtemény

"Believe it or Not!" Ez az angol elnevezése annak a London szívében található múzeumnak, ami jelenleg öt szinten mutatja be lenyűgöző kiállítását. Odditóriumnak is hívják, mely terminust a 20. század első felében élt amerikai szármzású világutazó, Robert Ripley alkotott meg. Mivel pontos magyar ferdítésével még nem találkoztam, ezért inkább körülírnám: furcsaságok palotája;)

A palotát nemrégiben felkerestük. Bár a belépő ára (25 font) a Madame Tussaud panomtikumával vetekszik, nyugodt szívvel kijelenthetem, megérte! 2-3 órát az ember simán elidőzik odabent, rácsodálkozva a világ furcsaságaira.

Ripley mintegy 200 országban járt és mindenhol találkozott valami furcsasággal, valami meghökkentővel, valami bizarral. Mindezeket dokumentálta, és emelett számtalan, kulturális szempontból érdekes és értékes tárggyal bővítette gyűjteményét.
Halála után a felfedező-gyűjtögető akciókat követői folytatták, és a furcsaságok iránti lelkesedés azóta is csak nő követői körében.

Ennek az eredménye az a több, mint 30 Ripley-múzeum, melyek nagyrésze az Egyesült Államokban található, illetve az egyik legnagyobb Londonban.
A legmeghökkentőbb kiállítási rész a kínzómódszerek és a villamosszék-szemléltető, a sok borzalom után viszont nagyon megéri bemenni a tükörlabirintusba és megpróbálni kijönni onnan...:)
Íme még pár érdekes, meghökkentő, néha bizarr dolog a londoni kollekcióból.

Kristály-Mini
Több, mint egy millió Swarovsky kristályból kirakott Mini Cooper. A köveket 6 hónap munka során sikerült kirakniuk, az autó értéke így meghaladja az egy millió dollárt!

Furcsaszájú asszonyság
Visszataszító szájberendezkedését genetikai hibával magyarázták. Nem túl szerencsés megjelenése ellenére a hölgy férjnél volt és egészséges gyermeket hozott a világra.

A kalitkás törpe
Az időszámításunk előtt, Alexandriában élt 53 cm-es törpe ember élete utolsó részét madárkalitkában töltötte, mely hazaárulásának lett a következménye.

A dupla-pupillájú ember
Liu Ch'ung i.e. 995-ben született kínai államférfi.

A kék bőrű ember
A szintén kínai Ching Foo kék arcáról vált híressé, miközben teste többi részén bőre színe teljesen normális volt. A 20. század fordulóján az USA-ban élő Fugate család szintén kék bőrével vált híressé, melyért a methemoglobinemia nevezetű rendellenesség a felelős.

Csekk a Mindenhatónak
A csekket az amerikai Iowa államban állították ki a Mindenhatónak 9 dollárról és 50 centről. Az összeget a mai napig nem vették át, mivel az átvételhez személyazonosságot igazoló dokumentum szükséges...:)


Az óriás ember

Az amerikai Robert Wadlow 272 cm-re mellett valójában eltörpülök:)

Egy másik óriás

A szőrös arcú ember

VIII. Henrik cipője

Rágógumi-portré

Elvis haja

Óriás szék

További infó: http://www.ripleyslondon.com/


2009. július 24., péntek

"Apád, anyád ide jöjjön", avagy UK-túra dióhéjban



Július 16.
Indulás Ferihegy 2B-ről British Airways-zel Heathrow Terminal 5-re. Ingyen szenyó, üdítő, kávé, és a whisky a fedélzeten, komolyzene kíséretében.
Szálloda felkeresése után esős este a Big Ben tövében; pillantás a hídról; majd fényreklámok a Piccadilly-n.


Július 17.
Őrségváltás a Buckhingham Palotánál, majd séta a Parlamenthez a St. James Parkon át, amerikai hot-doggal a kezünkben.
Tower Bridge, Tower of London, majd a Szent Pál katedrális kupolájának megmászása.
Sztár-parádé a Madame Tussaud's-ban, amit egy kínai vacsora zár a Soho-ban.


Július 18.
A Kimi Raikkönen által nemrégiben megnyitott Ferrari üzlet megtekintése, majd látogatás a Trafalgar térre és a Nemzeti Galériához. Utolsó londoni nézelődés a Covent Gardenben, majd irány a Kings Cross pályaudvar.
3 órán keresztül szélsebesen szeljük az országot, majd egy Newcastle-i átszállással az esti órákban elérjük Carlisle-t.


Július 19.
Könnyed ejtőzés Ullswater-nél, a Lake District-nél. Hajókázás a tavon, majd rövid séta Penrith-ben.


Július 20.
Dudaszóval kísért kirándulás Skócia fővárosába, Edinburgh-be. A világ legnagyobb whisky-gyűjteményének megtekintése, majd száguldás vissza Carlisle-ba a szuperexpress Virgin Trains-zel.


Július 21.
Esővel tarkított séta Carlisle-ban, majd a Center Parcs-ban.
Méregtelenítés a szaunákban, ejtőzés a pezsgőfürdőben, majd a korgó gyomor kényeztetése a Rajindában.


Július 22.
Vonatozás Manchester nemzetközi repterére: búcsú az ősöktől.