Kedvenc bölcsességeim minden napra

2011. január 28., péntek

Szkúter UK


A brit közlekedés szerves részévé váltak mára ezek a csipogó, 3-és négykerekű csodák, melyek szinte teljesen kiszorították a kerekesszékeket az utcai használatból.

A legfrissebb adatok szerint, legalább 300 ezer kis robogó közlekedik Nagy-Britanniában. Noha autóúton és autópályán nem közlekedhetnek, a nagyobb kapacitású szkúterekkel nem csak a járdákon és bicikliutakon lehet hajtani, de a város összes útján száguldhatsz, ami jelen esetben max. 12.8km/h-s sebességet jelent, ami ha azt vesszük, egy idős/rokkant ember esetében fénysebesség! Fontos, hogy mindezt jogosítvány nélkül teheted!

Teherbírásuk akár 220kg is lehet, a nagyobb teljesítményre képes járgányokkal pedig akár 60km-t is "kocsikázhat" az ember anélkül, hogy az aksit közben feltöltené.

A szkúterek rendkívül megkönnyítik az idős és/vagy mozgáskorlátozott emberek mindennapjait, ugyanakkor bizonyos emberek képesek átesni a "szkúter túlsó oldalára": többször láttam olyan "sofőrt", akinek nem feltétlenül lett volna szüksége a járgányra, de a lustaság nagy úr "nyugaton", így aki teheti, megengedheti magának, hogy séta helyett inkább "motorozzon".

Noha a robogók ára több százezer forint, amiért már autót is lehet venni, Nagy-Britanniában valószínűleg elérhetőbb eszköz, mint Magyarországon. Sőt, egy ilyen járgánnyal szupermarketekbe és középületekbe is gond nélkül be lehet hajtani, az akadálymentesítés pedig szinte kivétel nélkül mindenhol megoldott...

Mint ahogy autó sem való mindenkinek, úgy szkúter sem. Egy tavalyi BBC híradásból kiderül, hogy szkúter is okozott már balesetet, gázolt el valakit, ami legrosszabb esetben végzetes kimenetelűre "sikeredett". Ezért ne csak szemünk legyen nyitva, hanem fülünk is, pláne ha a szupermarketben nagymami hirtelen hátramenetbe kapcsolja a gépet, ami normál esetben hangjelzéssel jár.

Persze nem mindegy, hogy az ember milyen boltban vásárol szkúterével. Sok esetben a járműre kosárkák vannak szerelve, amiben könnyedén haza lehet fuvarozni a TESCO-ban megvásárolt tejet, kenyeret. De mi van, ha a szkúteres éppen egy szőnyegáruházban vásárolt??? Nos, mivel a platós szkútert még nem gyártották le...

2011. január 21., péntek

Rajinda 32. rész

5 hónappal később...

Jelentem megvagyunk.
Legutóbb hozzánk került szakácsunk, VJ, ősszel úgy döntött, ezentúl inkább Leeds városának indiai konyha-rajongóira főz. A mostani séf-tábor erősnek tűnik-már ami az elvándorlás kísértése elleni harcukat illeti-szerencsére nem kell tartani további változásoktól e téren.

A felszolgálók háza táján már mozgalmasabban telt az elmúlt pár hónap. Az írólelkű Dom 2 hétig bírta, de pontosan két hete visszatért hozzánk elődje, Tom is, így majdnem régi a banda. Pontosabban kibővültünk egy 16 éves részmunkaidős, csendes leányzóval, Nicole-lal, miután Carly is okosan hátat fordított a vendéglátásnak december végén.

Charlotte, azaz Charlee pozitív irányban változott a legutóbbi bejegyzés óta. Ugyan továbbra sem egy sebességdémon, de a szándék már több benne, mint azelőtt. Eleinte úgy viszonyultunk hozzá, mint ahogy ő hozzánk és a munkához. Sikerült jobban megismernünk, és talán próbáljuk értékelni már a jó tulajdonságait is. Gyermeki mivolta persze nap mint nap kiütközik még rajta: minap éppen egy Jennifer Lopez parfümmel permetezte be az arcom nyitás előtt 2 perccel...

Szőkeségünk közben a lelkét is kiteszi értünk és hatalmas mappákkal megrakva rohangál. Igen, ez együtt jár a bajnoki címmel. És az is, hogy szinte minden hónapban kisebb-nagyobb főnöki delegáció tart nálunk kémvacsorát. Lassan talán beleunnak, hogy mindig velem találkozhatnak ilyenkor, de az érzés valószínűleg kölcsönös...

Szóval díjnyertes étterem vagyunk, így a 2010-es év díjnyertes bakija is minket illet: Szőke főnökasszonyunk egy fagyos nap végén, zárás előtt pár perccel száguldott be az irodából az étterembe, ahol már csak egy fiatal pár romantikázott az egyik csendes, eldugott bokszban. Szőkeségünk a jó meleg konyhából mintha hűtőkamrába lépne, ajtót kivágva elkiáltotta magát. "Az Isten b#ssza meg, milyen k#rva hideg van idebent!"
Ekkor a levegő valóban megfagyott az étteremben, még talán az indiai muzsikát játszó cd-lemez is megakadt! A szánkhoz kaptunk, mintha mi lennénk a bűnösök, de ezúttal a Szőke volt. Megpillantva az 1-es asztalon romantikázó párocskát, két kezével fogta be a száját, majd többszörös elnézéskérés után az ekkor már mosolygó párral közölte, hogy most azonnal bemegy a WC-be és kimossa a száját...:) Még szerencse, hogy mi ekkor a bárban tartózkodtunk, ahol az 1-es asztal nem láthatta visszafojtott derünket...:)))

Már év közben is többször megkért, segítsek neki megcsinálni a rendelést, felvenni a pénzt, vagy éppen leadni nap végén a kulcsot és a papírokat. Mivel ez 1-2-szer fordult elő, felfogtam szívességnek és megtettem, noha nem az én feladatom lenne, mint ahogy sok más dolog sem.
Év vége előtt viszont megkérdezte, akarok-e 1 hónapig menedzsernek és menedzser-asszisztensnek asszisztálni. Gondoltam tanulhatok belőle valamit, no meg referencia is, igent mondtam. Mellesleg tavasz óta ezt csinálom, ami most csupán pár rém egyszerű dologgal egészült csak ki. Két műszakot teljesen egyedül vittem, ami persze szintén megtörtént már egyszer korábban is. Sokkal több pénzt ez nem jelent, de nem is ez a lényeg. A nagyokosok amúgy is csak azzal védekeznek, hogy nincs a költségvetésben előléptetésre pénz. Azt hiszem, itt az ideje lassan nekem is védekezni...(folyt köv.)


2011. január 14., péntek

Évértékelő

2011. 2 hete még azt hittem, nehezebb lesz leírni. Egyszer eltévesztettem, aztán belejöttem. Talán mert az "1"-est könnyebben rajzolom, mint a "0"-át...:)

Míg 2009 leginkább a zene jegyében telt, addig 2010-ről nyugodtan elmondhatom, hogy az utazások éve volt. Kezdődött Amszterdammal, ahol a hideg ellenére kitűnően éreztük magunkat és bizony maradtunk volna tavaszig is egy kerékpár-körútra a város körül, ha lehet!:)

A nyarat már év eleje óta nagyon vártuk. Egy ajándékúttal leptük meg barátainkat, melynek során kész átverés áldozatai lettek: Anglia helyett a Kanári-szigeteken kötöttünk ki!:) Felejthetetlen egy hét volt. Az adrenalin a Masca-kanyarok gondolatára még most is felszökik bennem, La Gomera szigete pedig a legkülönlegesebb és legeredetibb zuga e bolygónak, ahová eddig eljutottam. Ezúttal is utazási iroda segítsége nélkül szerveztük az utat, így a magunk igényeinek megfelelően alakítva. Noha eddig ez volt a legnagyobb falat és nagyon izgultunk, hogy minden stimmeljen, nyugodtan mondhatom remekül sikerült és a nagy terv kidolgozásának minden apró részletét élveztük!

A meseszép katalán fővárost, Barcelonát, októberben jártuk be Mayáékkal. Gyönyörű utcák, papagájok, meseszép panoráma, ínycsiklandó ételek és a jókedvű kis csapat tette mindezt feledhetetlenné.

Londont 2010-ben is felkerestük és a folyton megújuló metropoliszban ezúttal is új dolgokat fedeztünk fel.
Eljutottunk Walesbe is, a szigetország azon vidékére, ahol korábban még nem jártunk. Mintha egy idegen bolygóra csöppentünk volna. Cardiff szép város, Wales hegyei szintén nagyon vonzóak, csupán a nyelvükkel álltunk hadilábon...:)

Természetesen csináltunk pár bolond napot is egy-egy szabadnapunkon: gyermeknap alkalmából szélcsendben eregettünk sárkányt a tengerparton, és felültünk hajmeresztő hullámvasutakra is Alton Towers vidámparkjában.:)

2010 sem maradhatott zenei projekt nélkül: ezúttal a fantasztikus hangú Whitney Houston varázsolt el minket Manchesterben olyannyira, hogy bármikor mennék repetázni!:)

Otthon télen és nyáron is nagyon jól éreztem magam, 2011-ben viszont háromszor szeretnék majd hazarepülni, mert a családot és a barátokat semmiképpen sem fogom elhanyagolni.

Persze az óév nagy része munkával telt, ahol már év eleje óta halmozódott a feszültség, ami év végén tetőzött. Amire azonban büszkén emlékezem, az a sikeres felszolgálói vizsgám, ami máris megalapozta a 2011-es év egyik projektjét. Természetesen idén is megyünk világsztár-nézőbe a brit zene fővárosába, és ha minden jól megy, ismét barangolunk egy kicsit a világban is!:)
Boldog Új Évet Mindenkinek!;)



2011. január 3., hétfő

Karácsony 2010

A 4 év alatt számtalanszor hazalátogattam már, de Angliába visszajönni ezen a télen volt a legnehezebb. Talán ennek egyik oka az a két hét tömény nevetés, amiben otthon részem volt. És gyakran került tömény is a gyomorba...:)

Tapolcán őz-vadast ettünk Juciéknál, a jó öreg veszprémi Gösserben pedig begyűrtem egy hatalmas Sápadt Pizzát, majd Robiékkal legurítottunk jó pár jégert:)

Ez utóbbi előkerült a feledhetetlen Eszkimó-partiban is a nagy hóban, messze-messze a nagyvárosok zajától, valahol az Isten háta mögött a Bakonyban. A nap egyik fő attrakciója a soros-szánkózás volt, melyben öt szánkót kötöttünk egy egyedülálló járgány után, mely kivontatott minket a havas szántóföldre, ahol ez az összeeszkábált terepjáró meglódult, majd hatalmas sebességgel hasítottuk a havat a -20 fokos, holdvilágos ég alatt!:)
Miután sikeresen átfagytunk, a parti kezdetét vette: a forralt bor és a chilis bab volt a sláger, amit fenséges házi sütemények és torta követtek. Ezek elfogyasztása az udvaron történt, majd becuccoltunk a jó meleg házikóba, ahol karaokeval és wii dance-szel nyomta a társaság kifulladásig.:)

A karácsony talán a szokásosnál picit mulatságosabbra sikeredett. Összejött a rokonság, nagynénik, unokatesók, barátok, és ilyenkor beindul az úgynevezett "ketyegés", pláne ha még rég nem látott, egykori túrákról, összejövetelekről készített házivideók is előkerülnek...:)

Babákból sem volt hiány: tesómék kisfia egyre többet és szebben mond, így egyre izgalmasabb lesz a vele való találkozás a későbbiekben. Az óriási játékhalmaz karácsonykor csak pillanatokra nyűgözte le Benét, a vasalódeszka viszont igazi slágerré vált ezen az estén!:)

Rengeteg jó baráttal és kedves emberrel sikerült találkozni, és örömmel nyugtáztam, hogy bár mindenkinek meg van a maga keresztje, a humorérzéküket, őszinteségüket, de legfőképpen természetességüket, egyikőjük sem vesztette el.
Egyedül azt sajnáltam, hogy Anették tervét keresztülhúzta a rendkívüli európai időjárás és nem tudtak hazajönni Angliából az ünnepekre.

Kicsit bevallom féltem hazamenni: idekint folyton azt halljuk, mennyire romlik otthon a helyzet évről évre. Most abba nem megyek bele, hogy ebből hány százalék a valóság és mennyit tesz rá még a az örökös magyar "panaszkodhatnék". Próbáltam észrevenni a pozitív változásokat, és meglepő módon a boltban a pénztáros, a hivatalban a pult mögötti hölgy (nem az APEH-os, akinek akciójáról csak közvetve értesültem, de épp elég volt, hogy elrontsa a délelőttömet...), a fogorvos, a kocsmai pincér csaj, vagy éppen a buszsofőr, mindenki a maga módján kedves, egyszerű, ám annál inkább hiteles embernek tűnt, a helyzetnek megfelelő, túlzásba nem vitt mosolygással. Az olykor nyers, de annál inkább őszinte megnyilvánulások ismét jókedvre derítettek.:)
Apróságnak tűnhet, de igenis az esetek 80-90%-ában minimális várakozás után sikerült a zebrán átjutnom az út túloldalára, sőt, egy hölgy udvariasan lelassított és intett, hogy menjek, miközben zebra a közelben sem volt.;)

Ezúttal többnyire otthon vásároltam be: a magyarországi ruha-és cipőkínálat sokkal színesebb és igényesebb, mint az angliai, legalábbis is ezen a télen én így találtam. Az élelmiszerek és egyéb árucikkek felhozataláról hasonló a véleményem, ám aki mackónadrág-kollekcióját szeretné bővíteni, annak még mindig Angliát ajánlanám...:)

Zárásként pedig a fentebb említett partiról egy kis montázs!:)

2011. január 1., szombat

Új Szavazás!

Először is Boldog Új Évet!:) Ismét elrepült egy hónap, sőt, egy év, de nem is szaporítom a szót, nézzük, hogy decemberben kit tettetek volna meg az év hangjának Ti, bloggerek!:)
A 13 szavazat alapján, Kökény Attila és Tolvai Renáta került az első helyre, 46-46%-al. Őket követi Vastag Csaba 38%-al, majd Janicsák Veca és Takács Nikolas 30-30%-al. A 4.helyen Szíj Melinda végzett 15%-al, Király L. Norbert és Kállay-Saunders András pedig 7-7%-ot kaptak. Az utolsó helyre Vastag Tamás került, akire nem szavazott senki.
A két műsort értékelve én csak annyit tudok mondani, hogy nálam a Megasztár simán verte az X-Factort, noha utóbbit nagyon vártam, de aztán csalódtam. Az viszont, hogy Király L. Norbi nem nyerte meg az X-Factort, visszaadta a zenébe vetett hitem!:)

Januárban csupán arra lennék kíváncsi, hogy szereted-e a Szilvesztert? Jó szavazást!;)