Kedvenc bölcsességeim minden napra

2008. május 13., kedd

Rajinda 2. rész


Lezajlottak a felújítási munkálatok az étteremben: új padló, új huzat a székeken, friss festés (néhol). Bár azt ígérték, két nap alatt elkészülnek a melóval, három nap lett belőle, ahogy azt előre jeleztük, ismerve az angol munkatempót.
Az újranyitás szerdán történt. Belépve azonban az étterembe keserűen tapasztaltuk, hogy a melósok ránkhagytak pár cuccot, melyet munkálataik során használtak. Arról nem is szólva, hogy maguk után már nem takarítottak össze; nekünk kellett portalanítani az éttermet...
Pár nappal a nyitás után egy indiai étteremben (a változatosság gyönyörködtet...) gyűltünk össze Carlisle-ban, hogy elbúcsúztassuk a lengyel gépezet egyik meghatározó turbináját, Alex-et, aki Londonban folytatja karrierjét. "All the best, Alex!" ("Minden jót, Alex!")
Ide kattintva még több fotó

2008. május 11., vasárnap

Maryport, avagy Beach!!!



Ki gondolta volna, hogy előbb strandolok majd Anglia északi részén a tengernél, mint a jó öreg Balatonon? Már több, mint egy hete tombol a nyár egész Angliában. A hőmérséklet 30 fok körül van. Lehet leállt a Golf? Vagy netán annyira felpörgött, hogy még a Karib-tengeri áramlatokat is magával ragadta??? Egy biztos, mi ezt a ritka jelenséget kihasználva felkerestük a legközelebbi partvidéket.:)


További képek itt

2008. május 7., szerda

SZAR-ügy

Az egész hétfőn kezdődött. Rékáék vették észre, amint a hátsó udvaron jön fel a víz. Azt tudni kell, hogy ahogy kilépsz az udvarra, a földön van egy kerek valami, kb. 5-10 centire áll ki a földből, és azon egy tető. A tető alatt egy 60-70cm mély henger, melybe három nyílás található. Ezek tulajdonképpen csővégződések, melyek ebbe a hengerszerű gödröcskébe vezetik el a szennyvizet a WC-ből, fűrdőből, illetve a konyhából.
A kerek tetőt megemelve tapasztaltuk, hogy a gödör megtelt cuccal (had ne részletezzem miket láttunk benne...) és a szennyvíz öntött volna ki alóla. Természetesen a tető maradt a helyén...
Mivel ez a hétfői nap munkaszüneti nap volt a briteknél, a háziurat nem sikerült elérnünk. A víz nagyon lassan, de valamit apadt a gödörben, ha nem használtuk a házban a csapokat. Fürdeni viszont muszáj volt. Miközben Réka fent zuhanyzott én a vízállást ellenőriztem. A dugulás nem múlt el, a szint rohamosan nőtt. "Réka, siess, jön a víz!!!" A pöcegödör ismét megtelt, de éppen hogy megúsztuk.
Kedden kijött a háziúr és kimerve a gödör tartalmát, elhárította a problémát. Most olyan tiszta, hogy enni lehet belőle...:)
Az esetből tanultunk: a brit csőrendszer nem készült még fel a nem hagyományos WC-papírok fogadására. Ezt muszáj tiszteletben tartanunk. Viszont kemény perceket szánok amúgy is drága időmből arra, hogy megértsem, miért az udvarra okádja ki a mosogép a tartalmát (miért nem egy cső vezeti el azt a vizet is a hengerbe???), illetve hogy miért esik ki magától a falból egy polc, halálra rémítve ezzel Rékát és a ház többi békés lakóját...????:)