Rajinda 15.rész

Egy terhes asszony naplójából...

Október 6. Hétfő

Uram Isten! Végre, végre, végre! A teszt pozitív! Igen, terhes vagyok! El sem hiszem! Annyira régóta várok már erre a pillanatra. Az urammal még nem közlöm, csak ha majd a doki is igazolja a csodát:)

Október 8. Szerda

Ma elmentem a nőgyógyászomhoz. Most már 100% biztonsággal elmondható, gyermeket várok!:) Az orvos szerint az elkövetkezendő pár hét kritikus lehet, de csak megtapad a babszem jankó, elvégre én is túlélőtípus vagyok, meg az egész nemzedékem.
Közöltem az urammal is a hírt: már együtt úszunk a boldogságban.:) Ezentúl ő főz rám, jajj, annyira édes!

Október 14. Kedd

Kicsit sokkolt Agnieszka bejelentése, hogy november végén Chris-szel együtt távozik, noha tudtam a szándékukról. Kivel fogok ezentúl bár-csevegni? És kivel fogok nap végén bebújni a winestore-ba (boros raktár) Chillie Balti-t kajálni??? Új barátnő után kell néznem...

Október 15. Szerda

Ma én sokkoltam. Közöltem Matt-tel, hogy terhes vagyok és hónapok kérdése és szülési szabadságra fogok menni. Szerencsétlen, teljesen kész van. Három kitűnő munkaerőt fog hamarosan elveszíteni. Vigasz lehet a számára, hogy én szülés után pár hónappal visszatérek...

Október 16. Csütörtök

A műszak előtti eligazításon elhagyott minden bátorságom, hogy a többieknek is bejelentsem, hogy állapotos vagyok. Leírhatatlan örömhullámok járnak mostanában át, ha belegondolok, hogy bennem van az a babszem. Valószínű elérzékenyültem volna a bejelentés közepén, így Agnieszka olyan rendes volt és elmondta a többieknek, hogy mi a helyzet. Ennyi őszinte gratulációt még soha nem kaptam tőlük, mint ma. Szóval még mindig rózsaszín felhők úsznak fölöttem.:)

Október 17. Péntek

Reggel hánytam. Most vagy a tegnapi Chillie Balti feküdte meg a gyomrom, vagy tényleg a babszem miatt van. Nem akarok többet hányni!

Október 20. Hétfő

Tegnap nem ettem Chillie Balti-t. De ma reggel is hánytam. A babszem az oka! Azt mondta az orvos, az első időszak ilyen lesz, amíg kicsit nagyobb nem lesz a magzat. Nőlj, babszem, nőlj!

Október 21. Kedd

A nagyfőnökök, James, Gavin és Murray is gratuláltak a babához. Hirtelen egész mások lettek. Azt is mondták, hogy ne erőlködjek, ne stresszeljek, csupán legyek bent a munkahelyemen, fogadjam a vendégeket, ahogy eddig is. Azt hiszem kezdem a főnökeim megkedvelni.

Október 22. Szerda

Ma nem bírtam magammal. Egyszerűen nem múlik az éhségérzetem. Öt percenként rohangáltam be a bárból a konyhába harapnivalóért. Azt mondják, a terhes nő tápláléka először a magzathoz jut, aztán ha az jól lakott, akkor szívódik fel az anyában. Viszont ez a babszem telhetetlen...


Október 23. Csütörtök

Már beszélek a babszemhez. Tudom, hogy hallja amit mondok. Anya és gyermek között most kell megalapozni a kapcsolatot. Férjem szerint megőrültem...

Október 24. Péntek

Összetoltam két asztalt, mert a "drága" személyzetem még erre sem volt képes. Azóta viszont lüktető fájdalmat érzek belülről. Aggódom babszem miatt...


Október 25. Szombat

A hátam közepére sem kívántam ma a munkát. Már nap elején hulla voltam. (Na, jó, a sminket ma direkt nem dobtam fel) Az is nehezemre esett, hogy megnyomjam a kólás gombot a postmixen. Persze összeszedtem magam. A pohár kólát még a tálcára is kitettem! Kivinni már nem voltam hajlandó. Mindent babszemért teszek, nincs lelkiismeretfurdalásom. Különben is, nem igaz, hogy a Zoltán vagy a Réka arra sem képesek, hogy egy pohár kólát kivigyenek a 22-esre...

Rajinda 14.rész

Túléltük.
A szombat nem is tűnik már akkora kihívásnak, mint amekkorának hittük. Azóta minden nap egy újabb kihívás: munkakezdés előtt nap mint nap szembesülünk valamilyen hiányossággal. Lassan már megszokjuk, hogy az étterem 3 szekciójában 2 ember dolgozik. Eleinte azon háborogtam, hogy nincs asztalleszedőnk, illetve egy jolly joker, aki piákat visz ki a bárból, vagy éppen desszerteket gyárt. Tulajdonképpen már mindent magadnak kell megoldani, és természetesen a másik szekciójában is besegítesz, ha éppen ő az elfoglaltabb.
A séfek hangulatváltozásait is próbálom lenyelni. Ha éppen rossz a hangulatuk, jobb elkerülni birodalmukat, a konyhát. Tegnap éppen jó kedvük volt, ilyenkor gyermeteg módon poénkodnak, sőt, jobb esetben felfedezéseket tesznek az indiai gasztronómia világában, amikor is szívesen vállaljuk a kísérleti nyúl szerepét.;)
Tegnap Preeti-nek fájdalmai voltak, így hazament, mielőtt megkezdtük volna a munkát. Az ő és a mi érdekünkben is szorítunk neki...
Egy új forgatókönyv szerint dolgoztunk: Anthony, a részmunkaidős angol kissrác került a bára, aki elvileg a 17 évével nem is dolgozhatna még ott.
Természetesen az éttermet Chris és jómagam csináltuk, a konyhát pedig a portugál haderő. A "special guest" pedig nem más volt, mint Jácint, a KP, aki csupán egyenruha hiányában úszta meg, hogy nem az étteremben dolgozott és asztal szedett, hanem a konyhán segítette a portugál lányok munkáját.;)
A nap gyorsan eltelt, minden simán ment. Agnieszka nap végén örömmel jelentette, hogy ez volt az első, egyedül menedzselt műszakja, amikor semmi panasz nem volt.:)
Én is jól éreztem magam; az egyik család 3 gyereke kórusban kérte tőlem a számlát, majd szintén hasonló műsorszámmal köszönték meg a vendéglátást.:)))

Rajinda 13.rész

A változás szele.
Vasárnap a lengyel páros, Chris és Agnieszka bejelentették, hogy november végén lesz az utolsó munkanapjuk. Végleg hazatérnek 2 év után. Mivel mi már korábban is tudtunk a szándékukról, nem ért hidegzuhanyként a hír. Nem úgy a főnököt, aki természetesen megérti, de nagyon sajnálja. Akárcsak mi.:(
Rá egy napra egy másik nagy horderejű bejelentés következett. Emberek, Preeti terhes!!!:))) Hónapok kérdése és a "cigányasszony" is lelép. Mi persze örömmel fogadtuk a hírt és azt hiszem ilyen őszintén még nem drukkoltunk főnökasszonyunknak, mint most:) A főnök öröme valószínűleg nem volt ennyire őszinte, mivel neki kell gondoskodnia majd az utánpótlásról.
Apropó, utánpótlás. A mostani szombat igazi kihívásnak ígérkezik (egyelőre) a csapat számára, mivel a legforgalmasabb napon minimális létszámmal leszünk az étteremben. A portugál haderő, Marilia és Candida szabadnapot kért erre a napra, Ricardo csak későb tér vissza szabadságáról, mint azt vártuk és úgy néz ki, hogy egyik részmunkaidős (Anthony és Holly) sem tud minket kisegíteni. A probléma megoldása a főnök kezében lenne, de mivel holnaptól ő is egy hét szabin lesz, szerintetek foglalkozik valamit a kérdéssel...???
(Folytatjuk...)

"Credit Crunch" és más pénzügyi nyalánkságok

"Credit Crunch" az az "hitel megroppanás". Érdemes megtanulnunk ezt az új kifejezést, mivel állítólag pénzügyi válság söpör most végig a nagyvilágon. Ezúton is kérném blogom pénzügyi területen jártas olvasóit, hogy mondják el a véleményüket itt vagy privátban, mit gondolnak a dologról.
És hogy én mit gondolok? Egyelőre nyugodt vagyok, hiszen a brit és a magyar kormány is garanciát vállal a bankbetétekre. Leginkább most Gordon Brown szavain csüngök, amiből annyit sikerült megértenem (nem nyelvi, hanem pénzügyi hiányosság a részemről:), hogy 35 000 font megtakarítás alatt a legrosszabb forgatókönyv szerint sem veszik majd el a kis pénzünk. A fölött viszont már ajánlatos az összeget többfelé osztva szétszórni más bankoknál. Mivel Nagy-Britannia egyik legnagyobb bankjában (HSBC) tudhatom a pénzem, bizakodom, miközben kiváncsian várom a történet végét. Ugyanis öröm az ürömben, hogy a válság miatt jóval többet kapunk megtakarított fontjainkért Magyarországon. Ha pedig tartja magát a tőzsde zuhanása, akkor érdemes lesz elgondolkodni a font forintra váltásáról, hiszen elég sokat nyerhetünk az ügyön. Tudat alatt azonban ott motoszkál ez a "legrosszabb forgatókönyv". Mit is jelenthet ez?

"Working Tax Credit", egy másik megtanulandó kifejezés a UK-ban dolgozóknak. Létezéséről csak nem régóta tudunk, de sokkal szimpatikusabb számunkra, mint a "credit crunch". Valójában egy fajta segélyről van szó, melyet a kormánytól lehet igényelni a kevesebb jövedelemmel rendelkezőknek. Ha az éves kereseted nem ért el egy bizonyos összeget, az adóhivatal megállapít egy bizonyos havi juttatást (akár a családi pótlék esetében gyerekek után, csak ehhez még gyerek sem kell:), melyet nem kell visszafizetned állambácsinak, legalábbis ilyen információt nem találtunk. Egyfajta nagylelkű ajándék, amiért meg sem dolgoztál.:)

Mivel a minimálbért pár hónapja ismét emelték, a cég is emelt valamelyest a fizetésünkön. És mivel a kormány itt is játszadozott az adósávokkal, úgy tűnik nekünk megint jót tett..)

Mint azt már korábban írtam, az árak itt is rég nem látott mértékben emelkedtek. Olyannyira, hogy múltkor a TESCO-ban csak pillogtam, amikor egy tejre és egy kenyérre nem volt elég a nálam lévő 3 font. Szerencsére a pénztáros srác együtt érző lélek volt, így elnézte nekem azt a 2 penny (kb. 20 fillér) hiányt:) A Daily Mirror szerint viszont csökkenni fognak az élelmiszerárak a karácsony közeledtével. Ennek egyik oka az ünnep, a másik és egyben meghatározóbb pedig a kőolaj világpiaci árának csökkenése, mely elvileg majd kihat az élelmiszerekre is. Reméljük a legjobbakat, bár otthon biztos nem fog megfordulni a már évtizedek óta jól ismert folyamat...

Rajinda 12.rész

A Rajinda arcai.
Mivel emberek jönnek-mennek, akárcsak egy gimnáziumban, a cég időről-időre cseréli az éppen még neki dolgozó alkalmazottak tablóját. Az óriásposzteren szinte minden munkakör képviselteti magát, kezdve az éttermektől a konyhán keresztül az életmentőkig. Hogy kik kerülnek fel a tablóra azt a különböző munkakörök menedzserei döntik el. Pár héttel ezelőtt a Rajinda is delegált, így került fel két ismerős arc a sok színes egyéniség mellé...;) Zárójelben jegyzem meg, a három póz közül a legrosszabbat sikerült kiválasztaniuk a mi esetünkben...

A kis vörös erdőlakó

Íme, itt van ő, a Nagy-Britanniában már ritkaságszámba menő vörös mókus, aki munkahelyünk, a Whinfell-i erdő egyik legjópofább lakója.:) Az ember máris jobb kedvre derül tőle munkába menet:)
Az angolok nagy becsben tartják, mivel az ország több részéről is eltűnt ez a mókus-populáció. Netes kutakodásom alatt azt is megtudtam, hogy ennek oka nem csak a települések és az infrastruktúra terjeszkedése, hanem egy másik, a 19. században Amerikából betelepített szürke mókus faj, akik a túlélésért folytatott küzdelemben erősebbnek bizonyultak, ráadásul egy olyan vírust is hordoznak, mely ha átkerül a kis vörösökre, azok 15 nap alatt elpusztulnak.
Azért drukkolunk a vörinek, de a szürkét is megszerettük London parkjaiban;)

Thriller25

Egy lemez, melyről ki ne hallott volna? 25 évvel ezelőtt dobta piacra a pop király, Michael Jackson. Azóta is a világ legtöbb példányban elkelt korongja. E jeles évfordulóról bolygónk több pontján is megemlékeztek, és hol csaphatták volna neki a legnagyobb és legmurisabb felhajtást, mint a jó öreg Londonban:) Íme pár remek táncos, akik a legextrémebb helyeken hívták fel magukra és nem utolsó sorban a Thriller-re a figyelmüket;)

Thriller a londoni metrón
Thriller a kínai negyedben
Thriller a TESCO-ban
Thriller a buszmegállóban
Thriller a mobiltelefon szaküzletben

Rajinda 11.rész

Gonosz boszorkányból királykisasszony? Mérget azért nem vennék rá, de a változás megkezdődött. Íme a főszereplő, Preeti:)


És a csapat egy része műszak végén: (balról jobbra) a két portugál testvér, Candida és Marillia, Agnieszka, a lengyel kisfőnök, Chris, a lengyel táncparkett-ördög, az örök Preeti és jómagam:)
És a csapat Agnieszka szülinapi zsúrján: (hátsósor) Agnieszka, Réka, Thomas, Marillia, Candida és szerény személyem; (elsősor) Chris, Jácint és Norbi. A boly közepén látható lengyel csaj csupán vendégjátékos volt Aga szülinapján:)

"Cigányasszony" nevét valahogy a mai napig nem bírom egyféleképpen leírni, szóval elnézést a sok változatért;)

Rajinda 10.rész

Nem megy a szekér, lúzer a főnök.
Legalábbis mióta az étterem mellett megnyílt a take away (elviteles konyha), minimálisra csökkent a tőlünk elvitt indiai ételek száma. Ennek következménye pedig az óriási bevétel- kiesés. Persze a mi vállunkról sok terhet levesz a take away, az anyagi része meg igazából nem is érdekelne minket, csakhogy:

1. A csendesebb hétköznapokon a főnök előszeretettel reklámozza, hogy aki szeretne, hazamehet előbb. A következmény természetesen két mínusz óra, de ha ezt többször sikerül eljátszani, az étterem valamennyit spórol rajtunk. Mivel nem kötelezhetnek (egyelőre) a korábbi hazamenetelre, így ritkán akad csak jelentkező.
2. Ha bőven elegen vagyunk az étteremben, a főnök napközben/napvégén átküldhet minket egy másik étterembe, ahol szükség van a segítségünkre, mert mondjuk nincs elég személyzet.
3. A mellettünk lévő take away jelenleg emberhiánnyal küzködik. Nálunk viszont néha még "sokan" is vagyunk. (szerinte...) Ezért hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, a két manager kitalálta, hogy egy hónapban legalább egyszer egy teljes műszakot le kell húznunk a take away-ben, amit majd nem a Rajindának kell utánunk kifizetnie, ergo megint spórolnak egy kicsit rajtunk. Mondják, hogy ezzel mi is jól járunk, mert így nem kell az óráinkat lefaragni...Miért is járunk jól??? Az óráinkat nem tudják farigcsálni, mert ugye hamarabb nem küldhetnek haza a melóból. Elvileg csak akkor, ha mindenki befejezi idő előtt a munkát és ennek ún. kilépési időpontját egy jelenléti íven rögzítik. Csakhogy a befejezést el tudjuk nyújtani magunk is, elvégre nem kell nekünk mindig pörögni. És az sem mellékes, hogy ha a take away-ben dolgozol, az aznapi borravalód ugrott, mivel ott nincs...

Matt, a főnök kitalálta, hogy a hiányt pótolhatjuk azzal, hogy több desszertet adunk el. Ahamm...Az ötlet jó, csak szokás szerint nincs átgondolva. Eddig is nehezen adtunk el még két gombóc fagyit is, miből gondolta, hogy ezután majd több fogy??? Mindig felajánljuk a desszertet, de az esetek 90% százalékában a szerencsétlen vendég már nem bír magába tömni a kiadós kaja után semmit. Pénzük is egyre kevesebb az embereknek, hiszen itt is soha nem látott mértékben emelkedtek az árak. Mostanában az ősz miatt a vendég is kevesebb a parkban. Ez most egy ilyen időszak. Nem kell ehhez sok iskola, hogy az ember belássa: a hiány így nem pótolható. Hogy a főnöknek mennyi van, azt nem tudom, de néha elgondolkodunk azon, hogy egyáltalán van e neki... Vagy egyszerűen csak nem érti a dolgát...

Pretti és Aga, a két manager asszisztens fújnak is rá rendesen. Noha míg szabadságon volt, sok probléma adódott az étteremben, ennek ellenére a kiszolgálásunkkal a vendégek meg voltak elégedve a korábbi mutatóhoz képest. Főnök, egy héttel azután, hogy visszatért szabadságáról mivel kezdte a napot? "Jó hírem van, emelkedett a kiszolgálásunk mutatója, mióta visszatértem..." A nap végén Aga, a manager asszisztens kicsit feldúltan újságolta nekünk (amikor a főnök már természetesen bent sem volt, mert mindig lelép jóval előbb és nap közben is ritkán látjuk az étteremben...), hogy a vendégek részéről történt pozitív visszajelzés valójában arra a periódusra vontakozott, amikor a főnök éppen szabadságon volt...Kommentnek csak annyi, hogy nem volt szép a saját javára ekkorát ferdíteni. Ez már inkább az emberiességéről árulkodik, mint sem a szakmaiságáról...
Az pedig már csak apróság, hogy az ő dolga lenne utána rendelni dolgokból, aminek sorozatosan nem tesz eleget. Most kitatált egy új menüt. Szerintetek működni fog? Nem bocsájtom szavazásra a kérdést, mert egyhangú lenne a végeredmény, így pedig nem izgalmas...

Rajinda 9.rész

Győzelem. Legalábbis így lehetne értékelni a "cigányasszony-ügy" eddigi fejleményeit.
A mese ugyan egy kicsit másként végződik (a gonosz boszorkány megúszta a kemencét), mivel Pretti munkához és hozzánk való viszonya gyökeresen megváltozott: segíti a munkánkat és láss csodát két új szóval bővítette szókincsét: köszönöm és kérlek...:)))
Fogalmazhatunk úgy is, hogy Pretti saját maga alatt vágta a fát: fegyelmit indított egy olyan dolog miatt, amiben valójában ő volt a ludas (ő mondta, hogy "Pofa be"). Ebből aztán nyilván nem lehet ügyet csinálni, maximum ha Réka mondta volna neki ugyanezt. Főhősnőnk viszont volt annyira butuska, hogy eljutatta az ügyet a nagyobb főnökökhöz, akik aztán szépen rákoppintottak a fejére, pláne azért mert hülyeségeket beszélt, amikor azt állította nekünk, hogy van joga hazaküldeni minket 2 órával munkaidő lejárta előtt, hogy az étterem rajtunk spóroljon.
Persze az sem mellékes, hogy egyik este Réka és Pretti közel másfél órán keresztül beszélgettek a köztük lévő feszültségekről, amit úgy tűnik egyelőre sikerrel elsimítottak.;)