Az alagút vége...
Az év első pár hónapjában érezni lehetett a levegőben még azt a feszültséget, amit az óévből hoztunk magunkkal. Gyakran voltunk kénytelenek kevesebb létszámmal dolgozni, sőt, mára már ott tartunk, hogy az étterem-szervizben alapvető dolgok (pl. tányérok, evőeszközök, poharak) hiányoznak, mondhatni csak foghíjasan tudjuk megteríteni a 90 fős éttermet. Ráadásul a pohármosógép is megadta magát, így kénytelenek vagyunk nap mint nap a poharakat egy tálcán átfurikázni az éttermen és a konyhán keresztül a szomszédos étterembe, és ott bedobni őket az ottani pohármosóba, majd visszamenni érte. Persze mindez nem lenne megerőltető, ha nem a bárosnak kéne ide-oda rohangálni, miközben az italokkal kellene foglalkoznia, de már beletörődtünk: kevesen vagyunk...
Szétesőben tehát az étterem, DE...! Hogy a vezetés miért nem akar pénzt költeni ránk, az mára tisztázódott. A Rajinda a kínai étterem helyére költözik pár héten belül, amit bezárnak, így egy csomó dolgot öröklünk majd tőlük, többek között egy pohármosót is!:) Eddig más éttermekkel közösködtünk, aminek most vége: minden a sajátunk lesz, nem kell többet majd a szomszédba rohangálni kávéscsészékért, seprűért (a jelenlegi seprűvel már csak guggolva lehet seperni, mert a hossza a felére csökkent, miután valamelyik vadmarha kettétörte!), vagy felmosóvödörért (aminek rendszeresen hiányzik a kinyomója...), sőt, külön mosogatóemberkénk is lesz!
A költözésnek két oka van: a jelenlegi helyen palacsintázó épül, az új helyen pedig egy valamivel nagyobb étterem vár minket, amitől több bevételt remél a vezetés.
Ami engem illet, a február gondolkodás elé állított. Jelentkeztem ugyanis részmunkaidős állásra egy carlisle-i étterembe, mondván az egyik szabadnapomon bevállalok egy kis extrát. Az interjún a nagyfőnök 10 perc után közölte, hogy nem szeretné, ha részmunkaidőben pincérkednék neki. Ehelyett egy menedzser asszisztensi pozíciót ajánlott teljes munkaidőben, ráadásul több pénzért, mint amennyit a jelenlegi cégnél egy ilyen állásért fizetnek. Két napig törtem az agyam, de most nemet mondtam. Lehet rosszul tettem, de akkor már késő bánat. A mostani munkahelyemen már túl sok energiát fektettem be ahhoz, hogy csak úgy kilépjek. És ott is várt - ha nem is azonnal - egy menedzser asszisztensi pozíció, és tulajdonképpen ez az oka, amiért maradtam.
Az éves értékelésemet már nagyon vártam. Úgy döntöttem, a bilit ott borítom ki, és mivel a Szőke korábban tanácsolta, hogy mindent írjak le, ami velem és a munkával kapcsolatos, hát megtettem! Először is televolt a hócipőm már azzal, hogy a legutóbbi értékeléskor bevállalt plusz munkákat egy éven keresztül ingyen végzem. Jelzem, három hónap próbaidőről volt szó, melynek során bizonyos feladatokat átvállalok a menedzsmenttől, majd visszajelzést kapok, netán egy feljebb lépési lehetőséget. Nem így történt, bábnak éreztem magam, aki nem másokért, hanem mások helyett dolgozik. Eközben már más éttermekből is megkérdezték, miért nem vagyok én abban a pozícióban, amiben lennem kellene, vagy egyáltalán hülye vagyok, hogy ezt ingyen csinálom?!
Talán már korábban is érezte a Szőke, hogy ez így nagyon nem igazságos, így az értékelés előtt egy hónappal engem is benevezett az év kiváló dolgozója címre. Természetesen kisember vagyok én még ehhez a címhez, de egy jelölést többedmagammal én is kaptam legalább, mely legalább egyfajta gesztus volt a menedzsment részéről, a ceremóniát kísérő kínai vacsoráért pedig már megérte ott lenni.;)
Aztán pár héttel ezelőtt meghirdették a menedzser asszisztensi pozíciót a Rajindába, amit ezek után muszáj volt megpályáznom. Kedden volt az interjúm, melynek során pár szituációs kérdésre kellett válaszolnom, és hol máshol, ha nem itt kell megtudnom, hogy a Szőke anno majdnem rendőrnő lett!:)
Lényeg, hogy az új Rajindában elvileg lesz pénz több mindenre, így egy másik menedzser asszisztensi pozícióra is, amit megkaptam.
Szétesőben tehát az étterem, DE...! Hogy a vezetés miért nem akar pénzt költeni ránk, az mára tisztázódott. A Rajinda a kínai étterem helyére költözik pár héten belül, amit bezárnak, így egy csomó dolgot öröklünk majd tőlük, többek között egy pohármosót is!:) Eddig más éttermekkel közösködtünk, aminek most vége: minden a sajátunk lesz, nem kell többet majd a szomszédba rohangálni kávéscsészékért, seprűért (a jelenlegi seprűvel már csak guggolva lehet seperni, mert a hossza a felére csökkent, miután valamelyik vadmarha kettétörte!), vagy felmosóvödörért (aminek rendszeresen hiányzik a kinyomója...), sőt, külön mosogatóemberkénk is lesz!
A költözésnek két oka van: a jelenlegi helyen palacsintázó épül, az új helyen pedig egy valamivel nagyobb étterem vár minket, amitől több bevételt remél a vezetés.
Ami engem illet, a február gondolkodás elé állított. Jelentkeztem ugyanis részmunkaidős állásra egy carlisle-i étterembe, mondván az egyik szabadnapomon bevállalok egy kis extrát. Az interjún a nagyfőnök 10 perc után közölte, hogy nem szeretné, ha részmunkaidőben pincérkednék neki. Ehelyett egy menedzser asszisztensi pozíciót ajánlott teljes munkaidőben, ráadásul több pénzért, mint amennyit a jelenlegi cégnél egy ilyen állásért fizetnek. Két napig törtem az agyam, de most nemet mondtam. Lehet rosszul tettem, de akkor már késő bánat. A mostani munkahelyemen már túl sok energiát fektettem be ahhoz, hogy csak úgy kilépjek. És ott is várt - ha nem is azonnal - egy menedzser asszisztensi pozíció, és tulajdonképpen ez az oka, amiért maradtam.
Az éves értékelésemet már nagyon vártam. Úgy döntöttem, a bilit ott borítom ki, és mivel a Szőke korábban tanácsolta, hogy mindent írjak le, ami velem és a munkával kapcsolatos, hát megtettem! Először is televolt a hócipőm már azzal, hogy a legutóbbi értékeléskor bevállalt plusz munkákat egy éven keresztül ingyen végzem. Jelzem, három hónap próbaidőről volt szó, melynek során bizonyos feladatokat átvállalok a menedzsmenttől, majd visszajelzést kapok, netán egy feljebb lépési lehetőséget. Nem így történt, bábnak éreztem magam, aki nem másokért, hanem mások helyett dolgozik. Eközben már más éttermekből is megkérdezték, miért nem vagyok én abban a pozícióban, amiben lennem kellene, vagy egyáltalán hülye vagyok, hogy ezt ingyen csinálom?!
Talán már korábban is érezte a Szőke, hogy ez így nagyon nem igazságos, így az értékelés előtt egy hónappal engem is benevezett az év kiváló dolgozója címre. Természetesen kisember vagyok én még ehhez a címhez, de egy jelölést többedmagammal én is kaptam legalább, mely legalább egyfajta gesztus volt a menedzsment részéről, a ceremóniát kísérő kínai vacsoráért pedig már megérte ott lenni.;)
Aztán pár héttel ezelőtt meghirdették a menedzser asszisztensi pozíciót a Rajindába, amit ezek után muszáj volt megpályáznom. Kedden volt az interjúm, melynek során pár szituációs kérdésre kellett válaszolnom, és hol máshol, ha nem itt kell megtudnom, hogy a Szőke anno majdnem rendőrnő lett!:)
Lényeg, hogy az új Rajindában elvileg lesz pénz több mindenre, így egy másik menedzser asszisztensi pozícióra is, amit megkaptam.
3 megjegyzés:
Megérdemelted már! Még1x gratulálok!
Gratula!!!!
Mik ki nem derülnek :D
én is gratula:)épp a napokban munkám kapcsán kellett leveleznem skóciai városka rendrőségével:)
Megjegyzés küldése