Soha nem volt bajom a nevemmel, mindig hétköznapi magyar névként könyveltem el. Az utóbbi időben viszont egyre büszkébben viselem a jóanyám és jóapám által adományozott nevet...:)
Az egész 2007. augusztusában kezdődött, amikor is elkezdtem dolgozni többnyire angol környezetben a Center Parcs-ban. Miután a kollegák előtt is világossá vált, hogy Zoltánnak hívnak, egy idő után minden ok nélkül elkezdték mondogatni a nevem ("Zoltááááááán"), majd a kezükkel "Z" betűt formáltak. Mivel kicsit furán néztem rájuk, megkérdezték, láttam-e a filmet. Természetesen gőzöm nem volt, miről beszélnek. Végül vettem a fáradságot és a napokban utána jártam a dolognak.
A Hé, haver, hol a kocsim? c. amerikai vígjátékban a sci-fi mániások vezérét Zoltánnak hívják, és amikor valaki kimondja a nevét, mindenki "Z" betűt formál a kezével. Szóval innen a kézzel formált "Z"...:) Részlet a fimből, sajnos csak német szinkronnal.
Létezik egy szintén népszerű film Tom Hanks-szel a főszerepben, melynek címe Segítség, felnőttem! Az 1988-as produkcióban Zoltán egy érmével működő kívánság-automata, mely a 17 éves kamaszt alakító Tom Hanks-szet egyik napról a másikra felnőtté varázsolja.
Az étteremben már nem egyszer hívták fel a figyelmem vendégek ezekre a filmekre, ezért úgy gondoltam itt az ideje egy kis házi feladatnak, elvégre mégiscsak egy Angliában igen népszerű névről van szó, és történetesen engem is így hívnak.;)
Vannak persze nem mozizó vendégek is, akiknek azonnal szemet szúr az ingemen viselt névjegy és próbálják kitalálni, honnan keveredtem ide. A minap kivételesen egy intelligens asztalhoz volt szerencsém, akik azonnal a török rokonsággal hozták összefüggésbe a nevem. Vannak olyanok is, akik külön megkérnek rá, hogy mondjam ki "Zoltán," majd teljesen odavannak a hangzástól.:)
A legmegmosolyogtatóbb történetre éppen tegnap került sor. Előző nap egy család vacsorázott az étteremben. A velük lévő kb. 13-15 éves gyerekek a nevemet skandálták, akár hányszor elviharzottam az asztaluk mellett. Másnap nyitás előtt az egyik kölök épp arra kószált, amikor én odabent az asztalokat rendezgettem. A kissrác meglátván odaugrott az üvegajtóhoz és gyors mozdulattal egy "Z"-t formált a kezével és elkiáltotta magát: "Zoltáááááán!!!", majd továbbszaladt.:)
Az említett filmeket ugyan még nem láttam, de azt hiszem nélkülük is jókat derülök az angolok ZOLTÁN-Mániáján...:)))
Az egész 2007. augusztusában kezdődött, amikor is elkezdtem dolgozni többnyire angol környezetben a Center Parcs-ban. Miután a kollegák előtt is világossá vált, hogy Zoltánnak hívnak, egy idő után minden ok nélkül elkezdték mondogatni a nevem ("Zoltááááááán"), majd a kezükkel "Z" betűt formáltak. Mivel kicsit furán néztem rájuk, megkérdezték, láttam-e a filmet. Természetesen gőzöm nem volt, miről beszélnek. Végül vettem a fáradságot és a napokban utána jártam a dolognak.
A Hé, haver, hol a kocsim? c. amerikai vígjátékban a sci-fi mániások vezérét Zoltánnak hívják, és amikor valaki kimondja a nevét, mindenki "Z" betűt formál a kezével. Szóval innen a kézzel formált "Z"...:) Részlet a fimből, sajnos csak német szinkronnal.
Létezik egy szintén népszerű film Tom Hanks-szel a főszerepben, melynek címe Segítség, felnőttem! Az 1988-as produkcióban Zoltán egy érmével működő kívánság-automata, mely a 17 éves kamaszt alakító Tom Hanks-szet egyik napról a másikra felnőtté varázsolja.
Az étteremben már nem egyszer hívták fel a figyelmem vendégek ezekre a filmekre, ezért úgy gondoltam itt az ideje egy kis házi feladatnak, elvégre mégiscsak egy Angliában igen népszerű névről van szó, és történetesen engem is így hívnak.;)Vannak persze nem mozizó vendégek is, akiknek azonnal szemet szúr az ingemen viselt névjegy és próbálják kitalálni, honnan keveredtem ide. A minap kivételesen egy intelligens asztalhoz volt szerencsém, akik azonnal a török rokonsággal hozták összefüggésbe a nevem. Vannak olyanok is, akik külön megkérnek rá, hogy mondjam ki "Zoltán," majd teljesen odavannak a hangzástól.:)
A legmegmosolyogtatóbb történetre éppen tegnap került sor. Előző nap egy család vacsorázott az étteremben. A velük lévő kb. 13-15 éves gyerekek a nevemet skandálták, akár hányszor elviharzottam az asztaluk mellett. Másnap nyitás előtt az egyik kölök épp arra kószált, amikor én odabent az asztalokat rendezgettem. A kissrác meglátván odaugrott az üvegajtóhoz és gyors mozdulattal egy "Z"-t formált a kezével és elkiáltotta magát: "Zoltáááááán!!!", majd továbbszaladt.:)
Az említett filmeket ugyan még nem láttam, de azt hiszem nélkülük is jókat derülök az angolok ZOLTÁN-Mániáján...:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése