Thriller25

Egy lemez, melyről ki ne hallott volna? 25 évvel ezelőtt dobta piacra a pop király, Michael Jackson. Azóta is a világ legtöbb példányban elkelt korongja. E jeles évfordulóról bolygónk több pontján is megemlékeztek, és hol csaphatták volna neki a legnagyobb és legmurisabb felhajtást, mint a jó öreg Londonban:) Íme pár remek táncos, akik a legextrémebb helyeken hívták fel magukra és nem utolsó sorban a Thriller-re a figyelmüket;)

Thriller a londoni metrón
Thriller a kínai negyedben
Thriller a TESCO-ban
Thriller a buszmegállóban
Thriller a mobiltelefon szaküzletben

Rajinda 11.rész

Gonosz boszorkányból királykisasszony? Mérget azért nem vennék rá, de a változás megkezdődött. Íme a főszereplő, Preeti:)


És a csapat egy része műszak végén: (balról jobbra) a két portugál testvér, Candida és Marillia, Agnieszka, a lengyel kisfőnök, Chris, a lengyel táncparkett-ördög, az örök Preeti és jómagam:)
És a csapat Agnieszka szülinapi zsúrján: (hátsósor) Agnieszka, Réka, Thomas, Marillia, Candida és szerény személyem; (elsősor) Chris, Jácint és Norbi. A boly közepén látható lengyel csaj csupán vendégjátékos volt Aga szülinapján:)

"Cigányasszony" nevét valahogy a mai napig nem bírom egyféleképpen leírni, szóval elnézést a sok változatért;)

Rajinda 10.rész

Nem megy a szekér, lúzer a főnök.
Legalábbis mióta az étterem mellett megnyílt a take away (elviteles konyha), minimálisra csökkent a tőlünk elvitt indiai ételek száma. Ennek következménye pedig az óriási bevétel- kiesés. Persze a mi vállunkról sok terhet levesz a take away, az anyagi része meg igazából nem is érdekelne minket, csakhogy:

1. A csendesebb hétköznapokon a főnök előszeretettel reklámozza, hogy aki szeretne, hazamehet előbb. A következmény természetesen két mínusz óra, de ha ezt többször sikerül eljátszani, az étterem valamennyit spórol rajtunk. Mivel nem kötelezhetnek (egyelőre) a korábbi hazamenetelre, így ritkán akad csak jelentkező.
2. Ha bőven elegen vagyunk az étteremben, a főnök napközben/napvégén átküldhet minket egy másik étterembe, ahol szükség van a segítségünkre, mert mondjuk nincs elég személyzet.
3. A mellettünk lévő take away jelenleg emberhiánnyal küzködik. Nálunk viszont néha még "sokan" is vagyunk. (szerinte...) Ezért hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, a két manager kitalálta, hogy egy hónapban legalább egyszer egy teljes műszakot le kell húznunk a take away-ben, amit majd nem a Rajindának kell utánunk kifizetnie, ergo megint spórolnak egy kicsit rajtunk. Mondják, hogy ezzel mi is jól járunk, mert így nem kell az óráinkat lefaragni...Miért is járunk jól??? Az óráinkat nem tudják farigcsálni, mert ugye hamarabb nem küldhetnek haza a melóból. Elvileg csak akkor, ha mindenki befejezi idő előtt a munkát és ennek ún. kilépési időpontját egy jelenléti íven rögzítik. Csakhogy a befejezést el tudjuk nyújtani magunk is, elvégre nem kell nekünk mindig pörögni. És az sem mellékes, hogy ha a take away-ben dolgozol, az aznapi borravalód ugrott, mivel ott nincs...

Matt, a főnök kitalálta, hogy a hiányt pótolhatjuk azzal, hogy több desszertet adunk el. Ahamm...Az ötlet jó, csak szokás szerint nincs átgondolva. Eddig is nehezen adtunk el még két gombóc fagyit is, miből gondolta, hogy ezután majd több fogy??? Mindig felajánljuk a desszertet, de az esetek 90% százalékában a szerencsétlen vendég már nem bír magába tömni a kiadós kaja után semmit. Pénzük is egyre kevesebb az embereknek, hiszen itt is soha nem látott mértékben emelkedtek az árak. Mostanában az ősz miatt a vendég is kevesebb a parkban. Ez most egy ilyen időszak. Nem kell ehhez sok iskola, hogy az ember belássa: a hiány így nem pótolható. Hogy a főnöknek mennyi van, azt nem tudom, de néha elgondolkodunk azon, hogy egyáltalán van e neki... Vagy egyszerűen csak nem érti a dolgát...

Pretti és Aga, a két manager asszisztens fújnak is rá rendesen. Noha míg szabadságon volt, sok probléma adódott az étteremben, ennek ellenére a kiszolgálásunkkal a vendégek meg voltak elégedve a korábbi mutatóhoz képest. Főnök, egy héttel azután, hogy visszatért szabadságáról mivel kezdte a napot? "Jó hírem van, emelkedett a kiszolgálásunk mutatója, mióta visszatértem..." A nap végén Aga, a manager asszisztens kicsit feldúltan újságolta nekünk (amikor a főnök már természetesen bent sem volt, mert mindig lelép jóval előbb és nap közben is ritkán látjuk az étteremben...), hogy a vendégek részéről történt pozitív visszajelzés valójában arra a periódusra vontakozott, amikor a főnök éppen szabadságon volt...Kommentnek csak annyi, hogy nem volt szép a saját javára ekkorát ferdíteni. Ez már inkább az emberiességéről árulkodik, mint sem a szakmaiságáról...
Az pedig már csak apróság, hogy az ő dolga lenne utána rendelni dolgokból, aminek sorozatosan nem tesz eleget. Most kitatált egy új menüt. Szerintetek működni fog? Nem bocsájtom szavazásra a kérdést, mert egyhangú lenne a végeredmény, így pedig nem izgalmas...

Rajinda 9.rész

Győzelem. Legalábbis így lehetne értékelni a "cigányasszony-ügy" eddigi fejleményeit.
A mese ugyan egy kicsit másként végződik (a gonosz boszorkány megúszta a kemencét), mivel Pretti munkához és hozzánk való viszonya gyökeresen megváltozott: segíti a munkánkat és láss csodát két új szóval bővítette szókincsét: köszönöm és kérlek...:)))
Fogalmazhatunk úgy is, hogy Pretti saját maga alatt vágta a fát: fegyelmit indított egy olyan dolog miatt, amiben valójában ő volt a ludas (ő mondta, hogy "Pofa be"). Ebből aztán nyilván nem lehet ügyet csinálni, maximum ha Réka mondta volna neki ugyanezt. Főhősnőnk viszont volt annyira butuska, hogy eljutatta az ügyet a nagyobb főnökökhöz, akik aztán szépen rákoppintottak a fejére, pláne azért mert hülyeségeket beszélt, amikor azt állította nekünk, hogy van joga hazaküldeni minket 2 órával munkaidő lejárta előtt, hogy az étterem rajtunk spóroljon.
Persze az sem mellékes, hogy egyik este Réka és Pretti közel másfél órán keresztül beszélgettek a köztük lévő feszültségekről, amit úgy tűnik egyelőre sikerrel elsimítottak.;)

Angol buszon...

Miből tudod, hogy angol buszon ülsz? A következő tippek segítenek...:)))

1. Ha nincs a sofőr mellett sebváltó
   
2. Ha azt látod magad körül, hogy mindenki bújja a napilapot
3. Ha senkivel nem tudsz kommunikálni, mert mindenki fülében szól az mp3 lejátszó
4. Ha az egyik kanyarban üdítős dobozok gurulnak a lábad alá
5. Ha a másik kanyarban anyád részeg kiadásban hirtelen az öledbe pottyan
6. Ha az utolsó járaton a végállomásig egy focicsapat énekel és üvölt torkaszakadtából
7. Ha a 10 fokos és a 25 fokos nyárban is teljes gőzzel jön a fűtés
8. Ha a tetőablakot hiába keresed, mert nincs
9. Ha úgy érzed, mintha bakkecskén ülnél
   
10. Ha egy mindössze negyven kilométeres útvonalon az egyik városban sofőrt cserélnek

És ha mindezek után hiányozni kezd a jó öreg Ikarus, akkor biztos lehetsz benne, hogy angol buszon ülsz...;)

Rajinda 8.rész

Vasárnap, avagy egy nehéz nap éjszakája.
Minden balul sült el. Kezdődött a 19-es asztallal, ahol a hölgy egy erős, fekete hajszálat talált a kajájában. Séf haj, ez egyértelmű. Az ázsiai származású embereknek van ilyen hajuk...
1-es asztalnak nem ízlett a garnélarákos spenót. Miután türelmesen végighallgattam közölte, hogy nem kíván fizetni érte. Természetesen a felét azért megette...
Szóltam a többieknek a bárban, hogy mi a gond. A faszika ekkor már ott téblábolt körülöttünk, amit sajnos nem vettünk észre rögtön. Néhány szófoszlányból rájött, hogy róla beszélünk. Anthony hozzá intézett kérdése csak olaj volt a tűzre, bár szerintem jogos volt és személy szerint díjaztam: "Uram, az összes rákot megette az ételből?":))))))))))))))))))))))))))))))))))
Gondolhatod ezek után milyen pipa lett az ürge. Leült Agneskával, a kisfőnökkel beszélgetni, melynek a vége az lett, hogy már egyik kajáért sem volt hajlandó fizetni. Az italért kellett volna, de a feleségével együtt kiviharzott a hátunk mögött, így kénytelen volt a piáját a csapat finanszírozni, elvégre a kasszából zárásnál nem hiányozhat egy penny sem.
Az este legvégére is maradt meglepetés. A 4-es asztalnál ülő család egy fólia darabot talált az ételben, ami egyértelműen a séfek hiábája. Fájdalomdíjként fel kellett nekik ajánlani ingyen desszertet, amit nem fogadtak el, mondván ez így bűzlik. Ők fizetnek az ételért, mert finom volt, de ingyen desszert helyett inkább jegyzőkönyveznék a dolgot. Nos, mivel pincérek és séfek is látták és megerősítették az idegen tárgy jelenlétét a kajában, papírra kellett vetni az egész ügyet. Amikor fizettek, Monju, a főséf is kiment és megkérdezte mi a gond. Viszont ahelyett, hogy elnézést kért volna a történtek miatt, csak bámult ki okos kis fejéből... De legalább a nevem tetszett nekik...:)))

Ma két új bejegyzés is született, a 7.rész egy másik sztori, de a helyszín ugyanaz. Ez alatt máris olvashatod.;)

Rajinda 7.rész

Fegyelmi.
Preeti legújabb és legalattomosabb eszköze. Már kérdezni sem lehet. Réka megtette. Válasz: Fegyelmi. Úgy tűnik, "cigányasszony" így kezeli a problémát. Teszi mindezt az érintett háta mögött, üzenve a másik menedzser asszisztenssel, hogy "Agneska légyszi majd közöld a Rékával, hogy fegyelmi eljárást indítok ellene." Bravó...
Réka elmesélte Murray-nek (a főnökeink fölött álló főnök) a történetet, aki eddig minden jel szerint neki ad igazat. Murray szerint nem lehet senkit hazaküldeni a munkából a beleegyezése nélkül. Ha az illető haza akar menni korábban, mehet, de az óráiból nyilván lefaragnak. "Cigányasszony" valamit nagyon rosszul tud és ez őt fogja most minősíteni. Merthogy az ügy tovább gyűrűzik, a felek meg lesznek hallgatva és őszintén reméljük, hogy tisztán látunk majd ebben a történetben. Mivel a szó elszáll, az írás marad, papírja vetjük az egész sztorit, ahogy mi látjuk. A vezetőség hamarosan tudni fogja, hogy kell nekünk nap mint nap együtt dolgozni Preetivel. A bili kiborul, a mese a végéhez közelít, Jancsi és Juliska bepakolják a kemencébe a gonosz boszorkányt.

Rajinda 6.rész

Elfajultak a dolgok. Tegnap soha nem látott mélypontra süllyedt a hangulat, köszönhetően Preeti-nek, "bölcs" kisfőnökünknek.
Kezdődött minden a hét elején. Kezdtük megelégelni, hogy Preeti nem végzi rendesen a munkáját, nem veszi fel a beérkező vendégektől a pia rendelést, na meg van egy fajta stílusa. Réka a konyhában szidta is rendesen (adott neki egy ősi foglalkozást...:), ami - lévén a séfek is India és Banglades környékéről származnak - visszajutott Preeti-hez.
A másnap amolyan fejtágítással indult, mondván ha valakinek baja van a másikkal, azt ne kerülőúton közölje vele.
Harmadnap a munkaidő lejárta előtt hazaküldtek, mondván a cégnek rajtunk kell spórolnia. Mit tehettem? Nehezen, de tudomásul vettem. Más is ment már haza és fog is menni (elvileg), nem én leszek az egyetlen, akinek lefaragnak az amúgy nemrég megemelt fizujából.
A szombati nyitás előtti briefing-en (megbeszélés) felvetettem a témát, na ekkor indult útjára a lavina. Miért is kell nekünk korábban befejezni a munkát és elveszíteni így értékes fontokat? Réka azt szerette volna tudni, hogy miért nem a részmunkaidőst küldik haza, vagy egyáltalán, miért hívják be, ha lehet előre tudni, hogy alig van foglalás? Miután kijelentette, hogy ő nem szándékozik hazamenni, mert igenis minden font számít (mindezt intelligensen tette), Preeti agya teljesen elborult, üvöltött (ne tudd meg mennyire nevetséges, amikor egy indiai azzal a töttörgő akcentusával üvölt:) és közölte Rékával, hogy "Shut Up" (Fogd be!). Az ilyen stílus eddig nem volt megszokott a munkahelyen, ezért a levegő is megfagyott az étteremben. (akkor még csak mi voltunk, nyitás előtt) Preeti elborult aggyal utasított minket, hogy mindenki irány vissza a helyére és munkára fel (mily lelkesítő kezdet...)
A start rányomta bélyegét az egész napra. A bennünk kavargó feszültség aztán a konyhában tört ki a nap vége felé, amikor egy 32(!!!) fős asztalt szedtünk le.
Tudni kell, hogy a tányéroknak ilyen esetben kevés a hely a KP (mosogató) pultján. Halmoztuk is rendesen Jácintnak, természetesen a fémtálkák annak rendje-módja szerint ledőltek. Jácint üvöltött, Réka szintén, én meg már azért üvöltöttem, mert ők egymással üvöltenek és próbálják eldönteni, kinek is van igaza.
Húúú, gyerekek, na ekkor viharzottam is vissza az étterembe és közben azon gondolkodtam, hogy óriási gondok vannak itt, ha már mi, magyarok is egymásnak esünk, nem elég nekünk a "cigányasszony" (ahogy Réka nevezi).
E hihetetlenül feszült nap után úgy döntött a csapat, hogy Carlisle-ban leszállva a buszról, hajnali 1:30-kor igenis be kell térni valamit meginni a Roadhouse-ba (pub és kareoke bár). Preeti természetesen nem volt jelen (más se hiányzott volna). A csapatban lévő feszültséget ugyan ő idézte elő, de levezetni csak mi tudtuk. A lengyel-magyar-portugál banda pár pohár alkohol, tánc és közös éneklés után teljesen feloldódott (a két csaj, Réka és Aga közös tánc-produkcióját az egyik kissé ittas angol úriember élete legjobb leszbi-showjaként kommentálta...:))), így ma ismét hatalmas vigyorral vágunk neki a hét utolsó munkanapjának.;)

Egy csipetnyi Skócia

Nemrég ellátogattunk Skócia híres-neves fővárosába, Edinburgh-ba. A Waverley pályaudvarról a felszínre érve a látogató egy mesebeli városba csöppen. El tudnám képzelni, hogy itt forgatják az egyik Harry Potter részt, vagy akár egy másik fantázia film jeleneteit.
Hogy mi teszi ezt a várost olyan vonzóvá? Dimbes-dombos utcái, környező sziklái, a város szívében található hatalmas parkja (Princes Street Gardens), a várnegyed, na és persze az öböl és a tenger, ami a legcsodásabb a Calton Hill-ről letekintve.
Természetesen a földrajzi adottságok mellett ott vannak a rendkívül nyílt és barátságos lakók, a sok-sok művészlélek és a híres skót dudások, akik feledhetetlenné teszik az idelátogató perceit.
A város maga a történelem. Az épületek között sétálva akár 400 éves időutazásra is befizethetsz. Ez a ház pl. még a 16.század folyamán épült. Valószínűleg Edinburgh legrégibb lakóházáról van szó, mely persze ma már múzeumként üzemel. Az előtte álló skót asszonyság egyidős lehet az épülettel...:)))
Szerencsénkre éppen a Nemzetközi Edinburgh Fesztivál kellős közepébe csöppentünk, így néha meghökkentő produkciókkal találkozhattunk a város főutcáján. Az egyik legemlékezetesebb egy afrikai páros száma volt, melyben az egyik mutatványosnak társát sikerült oly mértékben összecsomagolnia, hogy az belefért egy fémtálba.:)
Nem messze tőlük egy különleges zenei produkció ejtette rabul a bámészkodót. A "Hang Playing Hedge Monkeys" nevezetű együttesről van szó, akik egy közönséges fémteknőhöz hasonlító hangszerből csaltak ki hárfához és haranghoz hasonló hangokat.
A hangszer a 21. század találmánya, melyet egy svájci pár fejlesztett ki 2000-ben. Az egész tulajdonképpen egy ufóhoz hasonlító fémdob, melyen bemélyedéseket alakítottak, melyekből hárfához vagy éppen haranghoz hasonló dallamokat csalhatunk ki, ha ujbeggyel ütögetjük a teknő tetejét.
Végül pedig pár szót az együttesről. A "hang" szó az általuk használt teknőszerű fémdob megnevezése, míg a "hedge" az angol "hedgehog" (sündisznó) szóból jön, utalva kicsit rendezetlen külsejű, bozontos hajú modern hippikre, akiknek mindene a zene és a szabadság.
A "monkey" szó pedig arra a sajátos, előre-hátra lépegetős táncra utal, ami legtöbbször valamilyen "bágyítószer" elfogyasztása után következik be...:)))
Az alábbi link a honlapjukra visz, ahol belehallgathatsz a zenéjükbe illetve videókat is találsz utcai produkcióikról. Hang Playing Hedge Monkeys
Íme néhány újabb fotó a fotóalbumban: Edinburgh és Világjáró
Befejezésül egy valódi skót dudás;)