Blackpoolban

4 év után ismét eljutottunk Anglia Las Vegasába, a tengerparti Blackpoolba. Az egészet Jé szervezte, és mintha jobb időt is tudott volna rendelni, mint amilyen 4 éve volt.

Bérelt autóval mentünk, amiben külön kuriózumnak számítottak az ellenkező irányba nyíló hátsó ajtók. Természetesen ki-és beszálláskor az ajtót mindig a rossz felén próbáltam kinyitni, de itt Jácintnak éppen sikerült...:)

Blackpoolban Jének köszönhetően a távolságot 60m-es egységekben mértük: amikor rákérdeztünk, hogy milyen messze van még a hotel, a válasz "60 méter" volt. A szorzót persze még hozzá kellett tenni...:))) Az épület egyébként a tengerpart mellett állt, melynek mentén kilométereken keresztül hotelek és B & B sorakoztak. A hotelben reggelit is kaptunk, ekkor figyeltem fel arra, hogy az elektromos kandalló a falra van felszerelve, mint egy TV...
A város ellenkező felén felkerestük a Pleasure Beachet, ami tulajdonképpen egy vidámparkból áll (Anglia legmagasabb hullámvasútjával), nem messze tőle pedig egy vízipark található. A Blackpool Towernál (Eiffel-torony szerű épület) lévő mólón szintén egy kisebb fajta, amolyan búcsús vidámparkot véltünk felfedezni, ahonnét szép kilátás nyílik a tengerparti városra.

Ennek ellenére szerintem a várost leginkább emeletes villamosai dobják fel, melyek kilométereken keresztül robognak a tengerpart mentén. Az angol valóság azonban már nem annyira szemet gyönyörködtető...

Blackpoolban is van Madame Tussauds. Itt sikerült belebotlanunk Michael Jacksonba, Kylie Minogue-ba és Graham Nortonba, és biztonságosan átkísértük a Beatlest a zebrán...:)

Este egy Paparazzi nevet viselő olasz étteremben töltődtünk fel, éjfél előtt pedig már hülyeségtől túltöltve iszogattunk egy ír kocsmában.:)

A hotelbe visszatérve a tükör mindent elárult erről a hétfői napról...:)

Blackpool városáról korábbi és új képek ITT!

Szabadnapok

Idén a nyár csak egy-két napra villogtatja meg magát havi rendszerességgel. Ezt próbáljuk kihasználni.:)

Az egyik ilyen nyáriasabb nap (max. 22-23 fok) Mayáéknál ért minket. Meg is terveztek egy izgalmas napot számunkra. 30 perc alatt áthajóztunk Bowness-ből Ableside-ba, ahol ismét begyűjtöttünk egy hűtőmágnest (most már meg kéne számolni hánynál tartunk:) Innen elsétáltunk egy vízeséshez, ahol hódoltunk a legújabb idióta őrületnek, a plankingnek, aminek a lényege, hogy a legextrémebb helyszíneken kell hasra feküdni úgy, hogy a két kéz szorosan legyen a test mellett. Az jelenetről pedig fotót kell készíteni és közzétenni az interneten. A enyém így sikerült...:)

Jé taxis kollégája vitt minket vissza Bownessbe, ahol beültünk, pontosabban a jó időnek hála, kiültünk egy étterembe és elfogyasztottunk sok-sok finomságot. Én lazacos-rákos salátát tömtem be, ami olyan mély tányérban volt felszolgálva, hogy a villa hegye állítva éppen hogy kilátszott belőle!:)
Természetesen a pincérsrác is magyar volt, akárcsak a fagyis csaj Ableside-nál, arról nem is beszélve hány magyar jött oda hozzánk amíg kajáltunk...:)
További képek a kirándulásról az album vége felé ITT!

Pár napja pedig elhatároztuk, kinézünk az újonnan épült hatalmas Garden Centre-be Ildivel...
A buszsofőr először nem értette hová kérem a jegyet, aztán végül is adott, de közölte, hogy a körforgalmat építik és a piros lámpánál tudunk majd leszállni. Ekkor azt gondoltam, hogy a buszmegállót is érinti az építkezés, ezért nem akar ott megállni...
Aztán mikor leszálltunk, láttuk hogy nem hogy buszmegálló nincs, de a Garden Centre sem létezik.:) Pontosabban valami készülőben, de az épület vázát sem látni még, annyira kezdő fázisban van még az építkezés!:)
Program törölve tehát, irány vissza a város, de hogyan??? Egy pusztában voltunk, amolyan vidéki farmvilág, tehénbőgést hallottunk és a járda is hamar véget ért. Muszáj volt a fűben és a mellettünk elrobogó kamionok által keltett szélviharban elsétálnunk a legközelebbi buszmegállóhoz. 10-15 perc után találtunk is egyet, amolyan szigetecskét a nagy óceán közepén!:)
Nem sokkal később jött is egy busz, Ildi pedig azon imádkozott, nehogy az a sofőr legyen, aki kivitt minket a nem létező Garden Centre-be, mert akkor nem száll fel. Hát én sem szerettem volna látni kárörvendő tekintetét, de szerencsére ez egy másik távolsági járat volt.:)

Ennek ellenére jó kis kaland volt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy mi már megépülése előtt el tudtunk menni a Garden Centre-be!:)))

Új Szavazás!

A nyár első szavazásának eredménye: 12 szavazó, akik közül 75% szerint szükség van hagyományos temetkezésre abban az esetben, ha az illető a halála előtt így rendelkezik. 25% mondta azt, hogy nem szükséges, döntsenek erről az élők. Az igen, mindenképpen-re senki nem nyomott.
Azt hiszem, magam sem tudnám eldönteni, hogy melyik csoportba tartozzam, mert mind a kettővel egyetértek, bár ha tényleg helyhiánnyal küszködik ez a bolygó, akkor valószínűleg az élőkre bíznám ezt a döntést, mert azért a holtaknak mégse rendeljük már alá magunkat.;)

Nemrég egy London felett elsuhanó U.F.O.-raj felvétele került fel a youtube-ra, ami a júliusi kérdést ihlette: Léteznek-e U.F.O.-k? Szeretném felhívni a figyelmet az U.F.O. jelentésére: Unidentified Flying Object, azaz Azonosítatlan Repülő Tárgy! A kérdés tehát erre vonatkozik elsősorban.;) A felvétel pedig ITT megnézhető (aki még nem látta).