Jelentem megvagyunk.
Legutóbb hozzánk került szakácsunk, VJ, ősszel úgy döntött, ezentúl inkább Leeds városának indiai konyha-rajongóira főz. A mostani séf-tábor erősnek tűnik-már ami az elvándorlás kísértése elleni harcukat illeti-szerencsére nem kell tartani további változásoktól e téren.
A felszolgálók háza táján már mozgalmasabban telt az elmúlt pár hónap. Az írólelkű Dom 2 hétig bírta, de pontosan két hete visszatért hozzánk elődje, Tom is, így majdnem régi a banda. Pontosabban kibővültünk egy 16 éves részmunkaidős, csendes leányzóval, Nicole-lal, miután Carly is okosan hátat fordított a vendéglátásnak december végén.
Charlotte, azaz Charlee pozitív irányban változott a legutóbbi bejegyzés óta. Ugyan továbbra sem egy sebességdémon, de a szándék már több benne, mint azelőtt. Eleinte úgy viszonyultunk hozzá, mint ahogy ő hozzánk és a munkához. Sikerült jobban megismernünk, és talán próbáljuk értékelni már a jó tulajdonságait is. Gyermeki mivolta persze nap mint nap kiütközik még rajta: minap éppen egy Jennifer Lopez parfümmel permetezte be az arcom nyitás előtt 2 perccel...
Szőkeségünk közben a lelkét is kiteszi értünk és hatalmas mappákkal megrakva rohangál. Igen, ez együtt jár a bajnoki címmel. És az is, hogy szinte minden hónapban kisebb-nagyobb főnöki delegáció tart nálunk kémvacsorát. Lassan talán beleunnak, hogy mindig velem találkozhatnak ilyenkor, de az érzés valószínűleg kölcsönös...
Szóval díjnyertes étterem vagyunk, így a 2010-es év díjnyertes bakija is minket illet: Szőke főnökasszonyunk egy fagyos nap végén, zárás előtt pár perccel száguldott be az irodából az étterembe, ahol már csak egy fiatal pár romantikázott az egyik csendes, eldugott bokszban. Szőkeségünk a jó meleg konyhából mintha hűtőkamrába lépne, ajtót kivágva elkiáltotta magát. "Az Isten b#ssza meg, milyen k#rva hideg van idebent!"
Ekkor a levegő valóban megfagyott az étteremben, még talán az indiai muzsikát játszó cd-lemez is megakadt! A szánkhoz kaptunk, mintha mi lennénk a bűnösök, de ezúttal a Szőke volt. Megpillantva az 1-es asztalon romantikázó párocskát, két kezével fogta be a száját, majd többszörös elnézéskérés után az ekkor már mosolygó párral közölte, hogy most azonnal bemegy a WC-be és kimossa a száját...:) Még szerencse, hogy mi ekkor a bárban tartózkodtunk, ahol az 1-es asztal nem láthatta visszafojtott derünket...:)))
Már év közben is többször megkért, segítsek neki megcsinálni a rendelést, felvenni a pénzt, vagy éppen leadni nap végén a kulcsot és a papírokat. Mivel ez 1-2-szer fordult elő, felfogtam szívességnek és megtettem, noha nem az én feladatom lenne, mint ahogy sok más dolog sem.
Év vége előtt viszont megkérdezte, akarok-e 1 hónapig menedzsernek és menedzser-asszisztensnek asszisztálni. Gondoltam tanulhatok belőle valamit, no meg referencia is, igent mondtam. Mellesleg tavasz óta ezt csinálom, ami most csupán pár rém egyszerű dologgal egészült csak ki. Két műszakot teljesen egyedül vittem, ami persze szintén megtörtént már egyszer korábban is. Sokkal több pénzt ez nem jelent, de nem is ez a lényeg. A nagyokosok amúgy is csak azzal védekeznek, hogy nincs a költségvetésben előléptetésre pénz. Azt hiszem, itt az ideje lassan nekem is védekezni...(folyt köv.)
Legutóbb hozzánk került szakácsunk, VJ, ősszel úgy döntött, ezentúl inkább Leeds városának indiai konyha-rajongóira főz. A mostani séf-tábor erősnek tűnik-már ami az elvándorlás kísértése elleni harcukat illeti-szerencsére nem kell tartani további változásoktól e téren.
A felszolgálók háza táján már mozgalmasabban telt az elmúlt pár hónap. Az írólelkű Dom 2 hétig bírta, de pontosan két hete visszatért hozzánk elődje, Tom is, így majdnem régi a banda. Pontosabban kibővültünk egy 16 éves részmunkaidős, csendes leányzóval, Nicole-lal, miután Carly is okosan hátat fordított a vendéglátásnak december végén.
Charlotte, azaz Charlee pozitív irányban változott a legutóbbi bejegyzés óta. Ugyan továbbra sem egy sebességdémon, de a szándék már több benne, mint azelőtt. Eleinte úgy viszonyultunk hozzá, mint ahogy ő hozzánk és a munkához. Sikerült jobban megismernünk, és talán próbáljuk értékelni már a jó tulajdonságait is. Gyermeki mivolta persze nap mint nap kiütközik még rajta: minap éppen egy Jennifer Lopez parfümmel permetezte be az arcom nyitás előtt 2 perccel...
Szőkeségünk közben a lelkét is kiteszi értünk és hatalmas mappákkal megrakva rohangál. Igen, ez együtt jár a bajnoki címmel. És az is, hogy szinte minden hónapban kisebb-nagyobb főnöki delegáció tart nálunk kémvacsorát. Lassan talán beleunnak, hogy mindig velem találkozhatnak ilyenkor, de az érzés valószínűleg kölcsönös...
Szóval díjnyertes étterem vagyunk, így a 2010-es év díjnyertes bakija is minket illet: Szőke főnökasszonyunk egy fagyos nap végén, zárás előtt pár perccel száguldott be az irodából az étterembe, ahol már csak egy fiatal pár romantikázott az egyik csendes, eldugott bokszban. Szőkeségünk a jó meleg konyhából mintha hűtőkamrába lépne, ajtót kivágva elkiáltotta magát. "Az Isten b#ssza meg, milyen k#rva hideg van idebent!"
Ekkor a levegő valóban megfagyott az étteremben, még talán az indiai muzsikát játszó cd-lemez is megakadt! A szánkhoz kaptunk, mintha mi lennénk a bűnösök, de ezúttal a Szőke volt. Megpillantva az 1-es asztalon romantikázó párocskát, két kezével fogta be a száját, majd többszörös elnézéskérés után az ekkor már mosolygó párral közölte, hogy most azonnal bemegy a WC-be és kimossa a száját...:) Még szerencse, hogy mi ekkor a bárban tartózkodtunk, ahol az 1-es asztal nem láthatta visszafojtott derünket...:)))
Már év közben is többször megkért, segítsek neki megcsinálni a rendelést, felvenni a pénzt, vagy éppen leadni nap végén a kulcsot és a papírokat. Mivel ez 1-2-szer fordult elő, felfogtam szívességnek és megtettem, noha nem az én feladatom lenne, mint ahogy sok más dolog sem.
Év vége előtt viszont megkérdezte, akarok-e 1 hónapig menedzsernek és menedzser-asszisztensnek asszisztálni. Gondoltam tanulhatok belőle valamit, no meg referencia is, igent mondtam. Mellesleg tavasz óta ezt csinálom, ami most csupán pár rém egyszerű dologgal egészült csak ki. Két műszakot teljesen egyedül vittem, ami persze szintén megtörtént már egyszer korábban is. Sokkal több pénzt ez nem jelent, de nem is ez a lényeg. A nagyokosok amúgy is csak azzal védekeznek, hogy nincs a költségvetésben előléptetésre pénz. Azt hiszem, itt az ideje lassan nekem is védekezni...(folyt köv.)
5 megjegyzés:
mondom én meglesz lassan lassan a saját étterem is:) ott vagy itt az mindegy:) ha magyar éttermet akarsz kint nyitni szólj:)
társulnál?:)
mikor lesz folyt köv? :)
vargak
ígérem nem 5 hónap múlva!;)
először max mosogatnék:)azt szeretem is csinálni, de eléggé bővül a repertoárom főzés terén is:)
..ja vagy tőkére gondoltál?:)
Megjegyzés küldése