Kedvenc bölcsességeim minden napra

2010. szeptember 17., péntek

Társadalomrajz

Figyelem! A következő bejegyzés anglomán-lelkületű olvasóimnál a nyugalom megzavarására alkalmas lehet! Az alábbi gondolatok nem általánosításra törekszenek, csupán a tapasztalat hívta elő őket!

Már egy ideje érik bennem ez a bejegyzés, csak eleinte nem mertem bloggolni, hátha általánosításnak tűnik, amitől mindig is tartózkodtam. Nem szeretek első látásra ítélni, de nyitott szemmel közlekedem, emberek között mozgok, és közel 4 éves nagy-britanniai tartózkodással a hátam mögött talán már reálisabb képet festhetek az angol társadalom egy szeletéről.
Kezdeném az angolok számomra nem túl vonzó tulajdonságaival, de ígérem, a későbbi bejegyzésekben majd megmutatom vonzóbb oldalukat is! Mielőtt tovább olvassátok, nézzétek meg ezt a videót! Abby & Lisa

Na, igen, a kinézet és a ruha egy dolog. Ebből persze még semmi rossz nem következik. De ők megmutatták, mennyire egyszerű lelkületű emberkék is lakják e szigetet. Két, jól megtermett brit "hölgyet" láttunk, amint több millió néző szeme láttára válnak barátnőkből ellenségekké. Persze mindez TV képernyők előtt megmosolyogtató, nem úgy mint élőben...


A munkából tartottunk hazafelé a menetrendszerinti járaton, amikor egy csapat, Abby-nél és Lisánál csinosabb lányparti nyomult fel a buszra, hatalmas sikongatások, üvöltések közepette: a csapattagok közül kettő valamin összekapott és már a buszra felszállva tépték-püfölték egymást. A dolog odáig fajult, hogy az egyik hölgyemény a vezetőfülke mellett padlót fogott, mire a másik tűsarkú cipőjével párszor még meg is taposta. Nem érdekelte őket, hogy emberek vannak a buszon és viselkedésükkel megbotránkozást váltanak ki. Az sem zavarta egyiket sem, hogy a járat be van kamerázva. Amin szintén megdöbbentem, hogy a sofőrt sem zavarta a fülkéje mellett folyó lotyók élet-halál harca. Az utasok is csendben végignézték, sőt, láthatóan próbáltak nem közbeavatkozni...Miután az erősebbik távozott, a busz elindult, mintha mi sem történt volna.
Mivel otthon is rengeteget buszoztam, tudom, hogy már egy apró antiszociális megnyilvánulásra is ugrik a magyar sofőr és leszállítja azt, aki nem tud viselkedni vagy netán túl zajos. Itt más a módi, és gondolom ha már vér folyik, akkor félrehúzódik és a rendőrségnek passzolja át az ügyet...

Ez a viselkedésforma külföldre is elkísért már, amikor is legutóbb a Kanári-szigeteken nyaraltunk. Történt ugyanis, hogy végignéztük apartmanunk erkélyéről, amint két brit barátnő-anyuka gyerekeik előtt tépik-pofozzák egymást. A vér is meghűlt bennem, amikor az egyik majdnem átdobta a korláton a másikat. Ekkor persze már az egész komplexum kint volt az erkélyen, és mikor anyuka saját kislányának kevert le egy irdatlan nagy pofont, hogy az a földre esett, elszabadult a pokol és csatlakoztam a többi nyaralóvendéghez, akik keresetlen szavakkal küldték brit turistatársainkat ezúttal nem melegebb éghajlatra, hanem vissza a hűvös Angliába!
Meg kell jegyeznem, hogy brit férfiakat még sehol nem láttam verekedni. Hogy a nők mitől agresszívabbak errefelé, azt a jó ég tudja, de hogy valami elfojtott indulat lappang bennük, az is biztos. Valószínűleg önértékelési tényezők és az alkohol is szerepet játszik benne, de sehol a világon, ezen belül Magyarországon sem tapasztaltam még, hogy nők (anyukák, jól szituált nők, tv-képernyőn) ilyen mértékben gyepálnák egymást.

Azt már nagyon régóta tudom, hogy a britek zajosabbak az olaszoknál, nem ismerik a mértéket semmiben, hisztisek és egész egyszerűen nincsenek tekintettel másokra.
De itt a pont és ígérem, hozok majd ellenpéldákat is, ahogy azt egyébként már korábban megtettem, sőt, egy magyar társadalomrajz is szerepel a repertoárban...!:)

2 megjegyzés:

Anett írta...

Nekem is volt részem itt kinn a röpke 3,5 hónap alatt veszekedést látni, de csak most tűnt fel, hogy tényleg mindig csak lányok voltak :)

hpeter írta...

szerintem ha az angolkákat megnézzük megértjük az irásod is:)kéne egy magyarkák c sorozatot is késziteni..