Kedvenc bölcsességeim minden napra

2011. augusztus 30., kedd

Egy forró hazai nyár története

Szép ország szép dolgokkal, szép emberekkel és páratlan konyhával. Nem, most nem külföld volt az úti cél, hanem Magyarország.:)

Az ember leginkább akkor veszi észre a szép és értékes dolgokat, ha sokáig mellőznie kell őket. De jó is hazajönni! És mekkora szerencse, hogy az igazi nyár megvárt minket: tartsa is meg jó szokását, melyhez már 2007 óta hű!:) Amikor a repjegyet foglaltam még év elején, álmodni sem mertem volna, hogy augusztus vége lesz Magyarországon az év legmelegebb hete. Természetesen ismét rekordok dőltek meg, amit cseppet sem bántunk, mert a nyár forrón és szárazon az igazi.

Eredeti, zamatos barackot, szilvát, és igazi szőlőt eszegetek, össze sem lehet hasonlítani az angliai TESCO-s gyümölcsök ízével. A dinnye pedig nem csak méretében óriási!

Jó ránézni az emberekre. Belefáradtam már a fáradt, züllött, szétszívott vagy éppen másnapos fejek látványába. Jó a lelkemnek az egézséges emberek tekintete, már szinte el is felejtettem a "fake tan", azaz a barnítókrémek fogalmát.

Lángos, palacsinta, főtt kukorica, sült hal, és még sorolhatnám. Ezek már megvoltak, na ná, hogy a Balatonon, és természetesen már nagyon vártam a csobbanást, mert a tavalyit kivéve nem volt még olyan év korábban, hogy ne élvezkedtem volna barátokkal a tó hűsítő vizében. Csak így lehet teljes egy magyarországi nyaralás, pláne ha Veszprémből mindez 15 perc alatt elérhető!:)

Közel 20 évvel ezelőtt jártam talán utoljára a veszprémi állatkertben, itt volt hát az ideje egy frissítésnek.:) Sokat változott a jó öreg vadaspark: hatalmas Szavannával bővült, ahol helyett kaptak a csimpánzok, zsiráfok, valamint egy etető rész, ahol a helyszínen megvásárolt tápszerrel lehet etetni bizonyos állatokat.

Az állatkert és Böbe majom története rögtön a bejáratnál fogadja a látogatót, ahol végre bepillantást nyerhettem az ország leghíresebb majmának pályafutásába.

A fergeteges szerdát a beszámoló végére hagytam. A helyszín ismét Akli-puszta volt, a forróság pont erre a napra időzített 40 fokkal! Természetesen előkerült a felfújható medence, melynek köponti-, és egyben rituális szerep jutott az este folyamán: vendég nem maradhatott szárazon, így a bulihoz újonnan csatlakozók beavatása szigorúan ruhában történt (a terhes Nonival és a 80-on felüli dédivel tettünk csak kivételt:), de ennek mikéntjéről az alábbi kisfilm tanúskodik majd.

Igazi lakomát csaptunk: pincepörkölt, lángos, habos-túrós, na és a 14kg-os dinnye, amely külön ülésben utazott Zirctől Akli-pusztáig a buszon!:)

Az este másik kulcsfontosságú szereplője a Jéger volt, Erzsi pedig egy hős, aki a 7 Jégert tálcán hozta ki nekünk Akli egyetlen kocsmájából annak egyetlen buszmegállójába.:))

A nyaralás közel sem ért még véget, a második részig ezzel a kis filmmel búcsúzom.

2011. augusztus 16., kedd

Már megint: Eszem-Iszom!:)

Ildiéknél csináltunk egy kis főző-partit. Az ötlet úgy jött, hogy múltkor lapozgattuk náluk a receptgyűjteményét és leragadtunk a tokánynál. Akkor elhatároztuk, hogy elkészítjük, a desszert pedig epres-túrós lesz. Utóbbit Ildi már a borsostokány előtt legyártotta.:)
Mire elérkezett az a bizonyos hétfő, kicsit kibővült az eredeti felállás, ott volt Deszka és Mayáék is.:) Azt az utasítást kaptam, hogy készítsem én el a tokányt. Nem volt nehéz, mert Ildi és Jácint már előkészültek hozzá, rám tulajdonképpen már csak a kevergetés, ízesítés, vízadagolás maradt.:) Ezúttal is többször kóstoltam, tudom van, aki érzésből főz, de én nem bírom megállni, hogy ne kóstolgassam.
Életemben először ettem borsos tokányt, és bár pulykából készítettük marha helyett, igazán finom lett!
A következő hétfőn Tonyékat láttuk vendégül, a menü természetesen hazai volt, gulyás és máglyarakás. Viszonoztuk a korábbi vendéglátásukat, ahol csirkeraguval és túróslepénnyel fogadtak minket.

A nagy eszem-iszom persze még hátra van. Egy hét és újra otthon, tehát két eseménydús hét vár rám.:)

2011. augusztus 1., hétfő

Új Szavazás!

83% IGEN az U.F.O.-k létezése mellett és 16% NEM ellene. Ezek szerint a 12 szavazó túlnyomó többsége hisz a létezésükben. Egyébként én is közéjük tartozom, más kérdés persze, hogy a repülő csészealjakat belülről kik irányítják...;)

Augusztusban arra lennék kíváncsi, hány véradó van köztetek? Elöljáróban annyit, hogy kacérkodom a gondolattal és lehet én is hamarosan felajánlom vörös vérsejtjeim egy részét nemes célokra.;)