Kedvenc bölcsességeim minden napra

2010. június 7., hétfő

Gyereknap

Május 31. Bank Holiday, azaz munkaszüneti nap. A kalandvágyók vidékre menekültek észak "pub-fővárosából". Csatlakoztunk mi is.:)

Hosszú-hosszú tervezés után végre sikerült egy újabb találkozót Mayával és Józsival összehozni. Első körben megcsodáltuk az új kérót: örömmel nyugtáztuk, hogy klasszisokkal felülmúlja elődjét: nincsenek többé magyar szomszédok, ráadásul még a kilátást is sikerült magukkal vinni...:)

Ezután nekivágtunk a cumbriai vidéknek. Ismét egy feledhetetlen barangolást szerveztek, melynek első állomása Coniston Water volt.
Coniston Water Anglia 3. legnagyobb tava, és számomra ez volt a Lake District 19 tava közül az 5-ik, melyet volt szerencsém látni. Igen, a java még hátra van!
A hegyek között megbúvó tavacska egyik partján egy családi üzemeltetésű vendégházban ebédeztünk, a desszert meg valami baromfi sütemény volt (a nevét nem tudtam megjegyezni, de egy kiejtésében nagyon közel álló szóról van szó. Gondolom majd a többiek kisegítenek!;)

Coniston után egy enyhén szólva lepukkant városkában kötöttünk ki, ahonnét még a tenger is elhúzódni látszott (amolyan tócsás tenger-öböl fogadott minket).
Addig-addig keveregtünk, míg repülőgéproncsokba nem botlottunk. A fantázia természetesen beindult és szálltunk is József-pilótával az égbe.:)Földet érve összeszedtük magunkat és sikerült eljutni a tengerpartra, Barrow-ba, ahol még éppen zárás előtt beszereztünk négy papírsárkányt az ASDA-ban (zöld TESCO, mely aznap 24 órás üzem helyett este 6-kor bezárt).
Ezután a sárkányokat próbakörre vittük egy tengerparti reptetésre. Köztudottan tengerparton mindig fúj a szél, de minimum szellő lengedez. Ezúttal egyik sem volt... És pont most, amikor a sárkányok is velünk vannak! Nahát!
Valamit tennünk kellett. Hogyan csináljunk szelet? Ha már igazi szél nincs, produkáljunk menet szelet?! Így történt az, hogy az átmeneti szélcsendben futva próbáltunk felhajtóerőt teremteni papírsárkányaink számára.;) Később a szellő is megjött (gondolom megunta, hogy túljártunk az eszén), és a sárkányoknak sikerült elérni maximális repülési magasságukat, mely majdnem újabb országos légtérzárhoz vezetett...

Az este a carlislei főhadiszálláson ért véget, ahol a szintén 20 éve nem játszott klasszikussal gazdálkodtunk okosan, melyben Mayának sikerült először lakást avatni...;)


2 megjegyzés:

zoltanne írta...

Aranyos :) Még mindig gyerekek vagytok! :)))

hpeter írta...

lehet a vulkáni hamu zavarta a sárkányt:))azt hiszem veszprémben nem lenne gond a széllel:)