Kedvenc bölcsességeim minden napra

2009. június 26., péntek

In Memoriam

"A gyertya szépen lángol, nem fújja már a bántó szél"

A legenda szerint, ha egy csillag lehull, egy jólelkű ember megy el. Tegnap elhunyt Michael Jackson, vele viszont az ég szakadt le...
Az utolsó élő legenda pályafutása leghosszabb turnéjára indult, távozásával azonban pótolhatatlan űr keletkezett. Talán valóban szívére vette a világ összes fájdalmát és az nem bírt tovább dobogni...
De nem keresem a Miért-re a választ. Csak abban reménykedem, hogy odaföntről, egy jobb, szebb és igazságosabb világból sokkal többet tud most tenni azért, hogy ez a kis Föld bolygó élhetőbb legyen, mint amikor emberként küzdött idelent a jóért...

Isten Veled Pop Király!



2009. június 19., péntek

"A jó pap is holtig tanul" - projekt

NVQ (National Vocational Qualification), magyarul állami szinten elismert szakmai képesítés.
Ez most a projekt meghatározó eleme. Döcögősen indult, pontosabban nem indult az előre meghatározott időpontban, április végén. Június 16-án viszont megtörtént az első foglalkozás, majd másnap már két vizsgán voltam túl.;)

Kezdhettem volna az első szinttel, de mivel túl gyereknek bizonyult volna, bevállaltam a 2-es kezdést, gondoltam annyi szakmai tapasztalatom már csak van több mint egy év után.
A mentorom, Natalie, megörvendeztetett egy több száz oldalas, 2kg-os vendéglátós bibliával, amire az egész 2-es szint épül. Mellesleg tényleg örültem neki, hogy annyi idő után ismét hasznos ismeretekkel bővíthetem tudásom. Belelapozva már most tisztán látszik, mennyi mindent nem is tudunk...

Az egész szakmai továbbképzés ötlete még a Preeti-érában fogalmazódott meg bennem, amikor is "cigányasszony" próbálta osztani az észt a kis kezdő pincérnek. Hasznos információ persze nem volt benne sok, logikátlan, fontoskodónak tűnő "szakmai jótanácsok" annál inkább. Ezért elhatároztam, hogy többet fogok tudni egy képzetlen indiai főnöknél, egyúttal felmérve, meg tudok-e még birkózni egy újabb információ-áradattal. Ezúton is kösz Preeti!:)

A tréning elméleti része arra a bizonyos bibliára, gyakorlati része pedig megfigyelésre épül. Kb. 8 kisebb és egy záró vizsgán kell átesnem ahhoz, hogy megkapjam az erről szóló oklevelet. Fantasztikusan nagy terveim nincsenek vele, mint említettem szakmai tudásfejlesztés, bár főnököm szerint kell a papír, és történetesen az NVQ-s végzettségeket szokták értékelni egy esetleges felvételinél más szakmai területeken is.

A megfigyelő szerepét mentorom töltötte be, aki első körben azt nézte, hogyan készítem el az italokat a bárban, majd másnap hogyan szervírozom az ételt a konyhából az étterembe. Elmorfondíroztam azon, hogy 2-3 éve még én is mentorkodtam és kezdő tanárok óráit követtem figyelemmel, majd értékeltem őket, a sok szakmai továbbképzést nem is említve...:)

Az első nap végén Natalie közölte, hogy másnap szeretné, ha két vizsgát is megpróbálnék. Aranyos volt, hogy ennyire bízik bennem, de ehhez legalább 20-30 oldalt kellett egyik napról a másikra átnyálaznom a bibliából. Az egészet próbavizsgának fogtam fel, mondván ha nem érem el a minimum 70%-ot, akkor később újból nekifuthatok, és másodszorra már simán fogom venni az akadályt a "próbavizsga" után. Erre azonban nem volt szükség. A feleletválasztós, számítógépes tesztek eredménye 86% és 92%-osra sikeredett. Natalie majd kiugrott a bőréből, amikor közölte az eredményt. Ennyire én sem számítottam, de azt éreztem, hogy a kettő közül a könnyebbik simán meglesz. Tudod, ha idegen nyelven szakmai vizsgázol, vannak kérdések, amik nem feltétlenül az angol nyelvtudásod hiánya miatt nem világosak, hanem inkább a kérdésben megfogalmazott szakmaiság az oka. Ilyen esetben pedig vagy a kizárásos alapon történő választás lép életbe, vagy egyszerűen a jószerencsére bízod, hogy a, b, c, vagy d. Szerencsére a kérdések nagy részénél egyik módszert sem kellett bevetnem.;)
A kérdések, melyekre rossz választ adtam, természetesen még visszaköszönnek házifeladat formájában: pár mondatban kell őket írásban megválaszolnom egy kis utánajárás után. Talán így jobban is rögzül majd...:)

Az első havi két alkalom hamar véget ért, Natalie-tól nagyon pozitív visszajelzést kaptam, mondván "magas színvonalon, büszkeséggel" végeztem az aktuális feladatot.;) Dicsérte persze a menedzsmentet is, amin csak mosolyogtam egyet, hiszen normális szakmai kiképzést a mai napig nem kaptam Matt-től...(ezért is vagyok NVQ-n...) Amit ott akkor Natalie látott, saját bibliai utánajárásom eredménye. Preeti-től anno annyit tanultam, hogyan kell szalvétát hajtogatni... Kasszás tréningre sem küldtek el, bár állítólag nekem az is megvan, különben nem bánhatnék pénzzel...És igazából az egyik legalapvetőbb dolgot sem ártott volna belénkverni: ételt balról szervírozól, jobbról szedsz el. Ezt legutóbb talán még vendéglátós tanítványaimtól hallottam 3 évvel ezelőtt, de mivel ezeket a dolgokat a Rajindában senki sem nyomatta (a főnöktől még V.I.P. asztal esetében sem hallottam), így gondoltam nem is lényeges...

A július 29-i legközelebbi randevúm Natalie-val igazi kihívás lesz: ismét két vizsga és egy vizslatás egy 2 napos átmulatott londoni éjszaka után, valószínűleg minimális hangterjedelemmel. Sebaj, majd szólok Jacko-nak, adjon egy-két tippet hangszálproblémák kezelésére, mivel másnap már én lépek fel...;)

2009. június 5., péntek

A kövek, a part, és egy optikai csalódás

Meglepő módon az észak-angol nyár első napja igazi nyári időt hozott. Elő is került a rövidnadrág, a napszemüveg, és persze a menekülés-a-városból feeling. A konkrét terv pedig: biciklitúra Keswick környékén.

Kora délután szedtük fel Mayát a kicsit több, mint 4000 lelket számláló Keswick városkában, ahol sikerült az egyik autószerviznél 3 egyforma bringát bérelnünk (több nem is volt), majd nyeregbe pattantunk és felkerestünk egy, a várostól mindössze pár kilométerre fekvő, misztikus helyszínt.
Egy szép nagy kaptató után hegyekkel körülvett fensíkra értünk, ahol elénk tárult mini-Stonehenge. Bizony, Stonehenge után az ország egyik leghíresebb kőrengetegéről van szó, mely valószínűleg Európában a legősibb építmény is egyben. A kb. 40 kisebb-nagyobb kőoszlopokból álló egykori alkotást Kr.e. 3200 körül építették, tehát ma már több, mint 5000 éves! Rendeltetése, akárcsak Stonehenge esetében, vitatott, azonban sokkal nagyobb élményt nyújt, mint híresebb rokona, hiszen itt a köveket nem kerítették el az érdeklődök elől: körbe lehet sétálni őket, sőt, meg is tapogathatóak. Ja, és mindez ingyen és bérmentve!;)

A kőkör közepén a gyep már feltűnően ki lett koptatva, gondoltam én is hozzájárulok az erózióhoz és próbálom magam átadni a misztikus energiának. Beleálltam hát, lássuk mi történik. Testemet szépen, lassan, de egyre biztosabban járta át az energia. Mintha regenerálódtam volna a kaptatón való feltekerés után. Vércukorszintem visszaállt a hétköznapi értékre, mintha kicseréltek volna! Abban a pillanatban megvilágosult, miért ajándékozott meg minket a kölcsönzős ipse fejenként egy-egy doboz Sprite-tal...:)

Egy fél órás ejtőzés után az irányt Derwent Water tóvidéke felé vettük. Kilométeres száguldás következett, hiányzott már régóta ez a bizonyos, enyhe adrenalinnal fűszerezett szabadságérzés, mely leginkább bringázás közben lesz úrrá az emberen, amint a természet lágy ölén haladva simogatja arcát az enyhe nyári szél.
A tóparton azonban visszafogtunk a tempóból, majd lassan erdei utakon találtuk magunkat, végre fák között!!! Merthogy a szigetország nem faállományáról híres, pláne nem az egykori jégtakaró által leborotvált hegyek környékén. Félre értés ne essék, máíg elbűvölnek a nagy kopasz óriások, de ha az ember sűrű erdővel találkozik, rögtön eszébe jutnak az otthoni számháborúk és az erdei túrák...
Az erdei út szélén letáboroztunk, bringákat a fáknak támasztottuk, és megkezdtük kimeríteni elemózsia-készletünket. Majd megbarátkoztunk a tó vizével is, bár a köveken még lehetett volna mit csiszolni; lépkedni rajtuk már-már fakírságra vall!

Négy órányi kerekezés után a paripákat visszavittük a kölcsönzőhöz, majd ismét egy rejtélyekkel teli helyszínt kerestünk fel, a Puzzling Place-t, avagy a Talányok Házát. Az egész egy optikai átverés, ahol a megannyi hologram és egyéb fantasztikus rajzok mellett kezet foghatsz önmagaddal; törpéből óriás lehetsz egy szobában, vagy éppen Michael Jackson-t meghazudtolva dőlhetsz előre éles szögben anélkül, hogy orra esnél.

Kellemesen elfáradva, buszon bekómálva ért véget ez a hétfő. Folytatás természetesen lesz, hiszen a természet a természetem.;)

Még több kép ITT (Keswick, Derwent Water, Castlerigg Stone Circle)!