2008. november 3., Hétfő.
Úti cél: Tenerife, Kanári-szigetek
0. nap
Felszállás a Glasgow melletti Prestwick reptérről, hideg, ám meglepően napos időben.
Egy négy órás repülőút állt előttünk, ami maga volt az örökkévalóság (eddig a leghosszabb Prestwick-Budapest volt a maga kb. 2 és fél órájával). Az első kb. 20 perc alatt Írországot vizslattuk a magasból, majd jött a végtelen víz látványa az Atlanti-óceán felett 10 ezer méteres magasságban.
A leszállás emlékezetes marad, mivel épp a 3700 magas Teide vulkán csúcsa tárult elénk aranyszínben pompázva a lemenő nap fényében a felhők fölött.
A reptérről a fuvart egy kinti magyar céggel intéztük, akiknek a feledhetetlen kirándulást is köszönhetjük. (Köszi Kriszti és András! (Reklám: www.royalway.hu)
Miután kitettek minket Playa de las Americas üdülővárosban, sikerült egy jó félórát kóvájognunk, mire megtaláltuk a szállást a megannyi apartman között. Egy spanyol házaspár férfi tagja az angolul feltett "Tudna nekünk segíteni?" kérdésünkre egyértelmű "No"-val felelt, amin kicsit meglepődtünk, de a feleség már próbált velünk kommunikálni, bár segíteni nem tudott. Végül magunk találtunk az apartmanhoz és egy kínai take away-el zártuk a fárasztó napot.
1. nap
Felderítjük a környéket
Alig vártam a reggelt, hogy lássam hol is vagyunk. A hatalamas, elhúzható üvegajtón át a teraszra kilépve majdnem megvakultam. Aztán ahogy teltek a napok, megszoktam, hogy poló nélkül, egy szál alsógatyában reggelizünk a tűző napon...:)
Reggeli után nyakunkba vettük a várost. Novemberi illatos, tavaszi levegőt szívtunk és meglepően tapasztaltuk, hogy a zuzmók világából a kaktuszok és pálmafák erdejébe csöppentünk. Megboldogult szobakaktuszaimra gondoltam, milyen jó soruk lenne itt. Isten nyugosztalja őket...:)
A másik meghatározó élmény ezen a napon az Atlanti-óceán volt és az abban való fürdőzés. Tenerife strandjai minden szempontból kiváló minőségűek. Noha a Balaton is egy csoda, de hullámokat lovagolni az óceán kristálytiszta vízében nem mindennapi élmény. A homok pedig képzeljétek a legtöbb helyen szürke és fekete! Mindez a Teide vulkán miatt van, mely már többször elárasztotta forró hamujával a szigetet. Van persze 1-2 sárga homokos strand is, ezek viszont mesterségesek, mivel a több tonna homokot egyenesen a Szaharából szállították ide hajókon.
2. nap
Aqualand
Első élményem egy élményfürdőben. Csúszdázás órákon keresztül, majd találkozás a delfinekkel! Aqualand-ben van egy delfinárium is, ahol 5-6 delfin szórakoztatja a vendégeket 20-30 percig egy-egy show alkalmával (a belépőben ez is benne volt). Hihetetlen intelligens és szeretetre méltó állatok. Abszolút átjött az idomárok és állataik közötti rendkívüli kapcsolat. Ha lehetett volna, biztos úsztam volna velük. Picit szomorú is voltam ez miatt, de megvígasztalódtam, amikor mondták, hogy az óceánban sem szabad velük úszni, mivel védett állatok.
3. nap
Irány a főváros!
Ahhoz képest, hogy Santa Cruz-ba, a sziget fővárosába készültünk, a város busztermináljában gyorsan buszt váltottunk és pár perc alatt kirobogtunk egy Santa Cruz melleti mesterséges strandra, hogy szemrevételezzük az afriaki sárga homokot. Rúgtuk is, mint teve a Szaharában!:) Néhány perc elteltével pár csepp eső hozott vissza a való világba, de szerencsére ez amolyan vicc volt csak, mert mire visszatértünk a fővárosba, ismét a napsütésé lett a főszerep.
Santa Cruz már az északi régióhoz tartozik, mondhatni a Teide másik oldala, ahol mindig picit hűvüsebb és csapadékosabb az idő, bár hideg itt sincs soha. Egy 200 ezres városról van szó, melynek hangulatos utcácskái mellett operaháza is megér egy misét.
4. nap
Teide-túra és Los Gigantes
Eljött a nap, amire legjobban vártam. Tiszta idő, tökéletes a vulkán meghódításához.
A reggeli órákban indultunk Krisztiékkel, majd egy lélegzetelállító, másfél órás szerpentines autókázás után már azon kaptuk magunkat, hogy eltűntek a fák, és mindenfele bazalt és megkövesedett lávafolyamok. Krisztitől megtudtuk, hogy egy 40 km átmérőjű kráter közepén vagyunk (már az út is egyenes volt), mely a korábbi vulkán beomlásakor keletkezett. A Teide előttünk tornyosult apró hófoltokkal.
A vulkánra felvonó (lanovka) vitt fel 8 perc alatt. A világ tetején hideg, száraz, néha kéngáz szagú, ritka levegő fogadott (nem is bírta mindenki...:))), de szerencsére Teide bácsi már 100 éve alszik és még egy darabig eltart, mire ismét magához tér...
A látvány pazar: előttem a régi kráter, bárányfelhők és alattuk a megcsillanó óceán. Ahogy az angolok mondják: "OMG", azaz "Oh, my God!":)
A csúcstól még kb. 100 méteres gyaloglás választott el minket, ahova azonban szigorúan csak hivatalos engedélyekkel lehet eljutni. Így maradtunk az óriási bazalttömbökön, vizsgálgatva az összefagyott havat.:)
Lefelé menet megálltunk a kráterben és megnéztük ezt a különleges, holdbéli tájat, ahol a Majmok Bolygója és a Csillagok Háborúja jeleneteit is forgatták, illetve elmentünk a híres álló sziklatömbhöz, mely állítólag szerepelt az egykori spanyol fizetőeszközön, a pesetán is.
A nap második felében Los Gigantes-hez mentünk, ahol egy hajókázáson vettünk részt korlátlan evéssel-ivással egybekötöttve. A 3 órás kirándulás alatt többször is volt szerencsénk delfineket látni, illetve begyűrtem egy tányér igazi spanyol kaját, a paellát.
Los Gigantes nem más, mint a láva megkövesedett, 600 méteres sziklái, melyek a világon egyedülállóak. A sziklák között pedig megbújik egy 150 fős kis falu, melyet 1960-ig csupán gyalog lehetett megközelíteni. Ha az óecán felől mész, ma is 3 órás gyalogút, mire beérsz a faluba!
5. nap
Loro Parque
Tenerifén járva a csapból is ez folyik. Loro Parque-os matricák, reklámok óriásplakátokon, utazási irodák előtt, de még a kukákon is! Nem véletlenül, valóban kihagyhatatlan.
A "loro" szó a spanyolban papagájt jelent. A Puerto de la Cruz-ban fekvő létesítmény kezdetben papagáj parknak indult, ami mára több, mint 300 féle papagáj-fajjal és olyan ritka állatokkal bővült, mint a pingvin, a gorilla, vagy éppen a fehér tigris.
Nem csak egy állatkert. Amolyan iskola ez, mely méltó körülmények között mutat be ritka állatokat, miközben az állatok melleti elkötelezettség mellett kampányol.
A tökéletes növényzetet felvonultató parkban az emberrel repül az idő, és 5-6 óra úgy elszáll, mint a pinty...akarom mondani a papagáj...:) A delfin-show mellett Orka, (gyilkosbálna a "Szabadítsátok ki Willy-t" c. filmből, fóka-és papagáj-show is szórakoztatja és okítja az idelátogatót. Természetesen egész évben telt házzal.
www.loroparque.com/ingles/fullpage.html
6. nap
Siam Park
Tombolt a novemberi nyár. Gondoltuk nem kirándulunk többet, inkább szórakozva barnulunk vízközelben. Így esett a választás a Siam Park-ra.
Ha még nem jártál Aqualand-ben, már ne is menj. Bár itt kivételesen nincs delfin-show, időd se lenne rá. Világszínvonalú, félelmetesen jól megalkotott csúszdák egy szintén pazar környezetben. Mindez a szállásunktól alig pár percre, Playa de las Americas egyik hegyoldalában. (Csodálkoztunk is mindig, hogy a fenébe tudtak ezek ennyi követ elmozgatni az építkezéseknél).
Siam Park-ban külön tengerpartot hoztak létre vakítóan fehér homokkal, óriási, mesterségesen keltett hullámokkal.
www.siampark.net
Estére visszaállt az adrenalin szintünk a régi kerékvágásba és este elhatároztuk, hogy ismét valami spanyolt eszünk az egyik parti étteremben. Itt próbáltam ki valami halfélét kanári-krumplival:)
7.nap
Adiós Tenerife!
Igazi strandidővel búcsúzott tőlünk a sziget. A szél egyenesen a Szahara felől fújt, a levegőben pedig apró, 50 fokos sivatagi homokszemcséket hozott.
Ebéd az egyik parti étteremben. Menü: kagyló, rák és kanári-krumpli. Majd egy utolsó fagyizás az egyik legjobb és legnagyobb választékot kínáló fagyisnál. Természetesen egy utolsó csobbanás nélkül nem hagyhattuk ott az óceánt sem;)
Az idő rohant és pár óra múlva életem egyik legrosszabb leszállása fogadott éjjel, esőben és erős oldalszélben egy másik szigeten, Glasgow mellett...
Utószó
Befejezésül néhány észrevétel és érdekesség.
-A szigetet egy legenda övezi, miszerint a Kanári-szigetek alatt találhatók Atlantisz romjai. Talán ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy a szigetek őslakói, a guancsok, fehér bőrükkel, szőkés fejükkel és kék szemükkel teljesen elütöttek a spanyoloktól. Ma már nem lehet guancsokat látni, többségük kipusztult a hódítás során, illetve beépültek a hódítók közé
-Zöld kutya kóborol a sziget elhagyatott részein:) (egyébként zöldes-szürkés a szőre;), mi sajnos nem láttuk
-Egy hely, ahol a bácsi pálmalevéllel söpröget
-Otthoni szobanövényeinkből itt valóságos sövények nőnek, no és azok az óriási fikusz-fák!
-Playa de las Americas-ban a Meki és a Burger King kongott az ürességtől
-Lehet gulyást kapni!!! Rizzsel szolgálják fel...!!!!!!!!! (őrült spanyolok...) És Puerto de la Cruz-ban van egy Budapest nevet viselő magyar étterem;)
Fotók a kirándulásról itt (katt):
Tenerife
Világjáró
Úti cél: Tenerife, Kanári-szigetek
0. nap
Felszállás a Glasgow melletti Prestwick reptérről, hideg, ám meglepően napos időben.
Egy négy órás repülőút állt előttünk, ami maga volt az örökkévalóság (eddig a leghosszabb Prestwick-Budapest volt a maga kb. 2 és fél órájával). Az első kb. 20 perc alatt Írországot vizslattuk a magasból, majd jött a végtelen víz látványa az Atlanti-óceán felett 10 ezer méteres magasságban.
A leszállás emlékezetes marad, mivel épp a 3700 magas Teide vulkán csúcsa tárult elénk aranyszínben pompázva a lemenő nap fényében a felhők fölött.
A reptérről a fuvart egy kinti magyar céggel intéztük, akiknek a feledhetetlen kirándulást is köszönhetjük. (Köszi Kriszti és András! (Reklám: www.royalway.hu)
Miután kitettek minket Playa de las Americas üdülővárosban, sikerült egy jó félórát kóvájognunk, mire megtaláltuk a szállást a megannyi apartman között. Egy spanyol házaspár férfi tagja az angolul feltett "Tudna nekünk segíteni?" kérdésünkre egyértelmű "No"-val felelt, amin kicsit meglepődtünk, de a feleség már próbált velünk kommunikálni, bár segíteni nem tudott. Végül magunk találtunk az apartmanhoz és egy kínai take away-el zártuk a fárasztó napot.
1. nap
Felderítjük a környéket
Alig vártam a reggelt, hogy lássam hol is vagyunk. A hatalamas, elhúzható üvegajtón át a teraszra kilépve majdnem megvakultam. Aztán ahogy teltek a napok, megszoktam, hogy poló nélkül, egy szál alsógatyában reggelizünk a tűző napon...:)
Reggeli után nyakunkba vettük a várost. Novemberi illatos, tavaszi levegőt szívtunk és meglepően tapasztaltuk, hogy a zuzmók világából a kaktuszok és pálmafák erdejébe csöppentünk. Megboldogult szobakaktuszaimra gondoltam, milyen jó soruk lenne itt. Isten nyugosztalja őket...:)
A másik meghatározó élmény ezen a napon az Atlanti-óceán volt és az abban való fürdőzés. Tenerife strandjai minden szempontból kiváló minőségűek. Noha a Balaton is egy csoda, de hullámokat lovagolni az óceán kristálytiszta vízében nem mindennapi élmény. A homok pedig képzeljétek a legtöbb helyen szürke és fekete! Mindez a Teide vulkán miatt van, mely már többször elárasztotta forró hamujával a szigetet. Van persze 1-2 sárga homokos strand is, ezek viszont mesterségesek, mivel a több tonna homokot egyenesen a Szaharából szállították ide hajókon.
2. nap
Aqualand
Első élményem egy élményfürdőben. Csúszdázás órákon keresztül, majd találkozás a delfinekkel! Aqualand-ben van egy delfinárium is, ahol 5-6 delfin szórakoztatja a vendégeket 20-30 percig egy-egy show alkalmával (a belépőben ez is benne volt). Hihetetlen intelligens és szeretetre méltó állatok. Abszolút átjött az idomárok és állataik közötti rendkívüli kapcsolat. Ha lehetett volna, biztos úsztam volna velük. Picit szomorú is voltam ez miatt, de megvígasztalódtam, amikor mondták, hogy az óceánban sem szabad velük úszni, mivel védett állatok.
3. nap
Irány a főváros!
Ahhoz képest, hogy Santa Cruz-ba, a sziget fővárosába készültünk, a város busztermináljában gyorsan buszt váltottunk és pár perc alatt kirobogtunk egy Santa Cruz melleti mesterséges strandra, hogy szemrevételezzük az afriaki sárga homokot. Rúgtuk is, mint teve a Szaharában!:) Néhány perc elteltével pár csepp eső hozott vissza a való világba, de szerencsére ez amolyan vicc volt csak, mert mire visszatértünk a fővárosba, ismét a napsütésé lett a főszerep.
Santa Cruz már az északi régióhoz tartozik, mondhatni a Teide másik oldala, ahol mindig picit hűvüsebb és csapadékosabb az idő, bár hideg itt sincs soha. Egy 200 ezres városról van szó, melynek hangulatos utcácskái mellett operaháza is megér egy misét.
4. nap
Teide-túra és Los Gigantes
Eljött a nap, amire legjobban vártam. Tiszta idő, tökéletes a vulkán meghódításához.
A reggeli órákban indultunk Krisztiékkel, majd egy lélegzetelállító, másfél órás szerpentines autókázás után már azon kaptuk magunkat, hogy eltűntek a fák, és mindenfele bazalt és megkövesedett lávafolyamok. Krisztitől megtudtuk, hogy egy 40 km átmérőjű kráter közepén vagyunk (már az út is egyenes volt), mely a korábbi vulkán beomlásakor keletkezett. A Teide előttünk tornyosult apró hófoltokkal.
A vulkánra felvonó (lanovka) vitt fel 8 perc alatt. A világ tetején hideg, száraz, néha kéngáz szagú, ritka levegő fogadott (nem is bírta mindenki...:))), de szerencsére Teide bácsi már 100 éve alszik és még egy darabig eltart, mire ismét magához tér...
A látvány pazar: előttem a régi kráter, bárányfelhők és alattuk a megcsillanó óceán. Ahogy az angolok mondják: "OMG", azaz "Oh, my God!":)
A csúcstól még kb. 100 méteres gyaloglás választott el minket, ahova azonban szigorúan csak hivatalos engedélyekkel lehet eljutni. Így maradtunk az óriási bazalttömbökön, vizsgálgatva az összefagyott havat.:)
Lefelé menet megálltunk a kráterben és megnéztük ezt a különleges, holdbéli tájat, ahol a Majmok Bolygója és a Csillagok Háborúja jeleneteit is forgatták, illetve elmentünk a híres álló sziklatömbhöz, mely állítólag szerepelt az egykori spanyol fizetőeszközön, a pesetán is.
A nap második felében Los Gigantes-hez mentünk, ahol egy hajókázáson vettünk részt korlátlan evéssel-ivással egybekötöttve. A 3 órás kirándulás alatt többször is volt szerencsénk delfineket látni, illetve begyűrtem egy tányér igazi spanyol kaját, a paellát.
Los Gigantes nem más, mint a láva megkövesedett, 600 méteres sziklái, melyek a világon egyedülállóak. A sziklák között pedig megbújik egy 150 fős kis falu, melyet 1960-ig csupán gyalog lehetett megközelíteni. Ha az óecán felől mész, ma is 3 órás gyalogút, mire beérsz a faluba!
Ők pedig a legénység, akik mindent megtettek, hogy a hajókirándulás jó hangulatban teljen;)
5. nap
Loro Parque
Tenerifén járva a csapból is ez folyik. Loro Parque-os matricák, reklámok óriásplakátokon, utazási irodák előtt, de még a kukákon is! Nem véletlenül, valóban kihagyhatatlan.
A "loro" szó a spanyolban papagájt jelent. A Puerto de la Cruz-ban fekvő létesítmény kezdetben papagáj parknak indult, ami mára több, mint 300 féle papagáj-fajjal és olyan ritka állatokkal bővült, mint a pingvin, a gorilla, vagy éppen a fehér tigris.
Nem csak egy állatkert. Amolyan iskola ez, mely méltó körülmények között mutat be ritka állatokat, miközben az állatok melleti elkötelezettség mellett kampányol.
A tökéletes növényzetet felvonultató parkban az emberrel repül az idő, és 5-6 óra úgy elszáll, mint a pinty...akarom mondani a papagáj...:) A delfin-show mellett Orka, (gyilkosbálna a "Szabadítsátok ki Willy-t" c. filmből, fóka-és papagáj-show is szórakoztatja és okítja az idelátogatót. Természetesen egész évben telt házzal.
www.loroparque.com/ingles/fullpage.html
6. nap
Siam Park
Tombolt a novemberi nyár. Gondoltuk nem kirándulunk többet, inkább szórakozva barnulunk vízközelben. Így esett a választás a Siam Park-ra.
Ha még nem jártál Aqualand-ben, már ne is menj. Bár itt kivételesen nincs delfin-show, időd se lenne rá. Világszínvonalú, félelmetesen jól megalkotott csúszdák egy szintén pazar környezetben. Mindez a szállásunktól alig pár percre, Playa de las Americas egyik hegyoldalában. (Csodálkoztunk is mindig, hogy a fenébe tudtak ezek ennyi követ elmozgatni az építkezéseknél).
Siam Park-ban külön tengerpartot hoztak létre vakítóan fehér homokkal, óriási, mesterségesen keltett hullámokkal.
www.siampark.net
Estére visszaállt az adrenalin szintünk a régi kerékvágásba és este elhatároztuk, hogy ismét valami spanyolt eszünk az egyik parti étteremben. Itt próbáltam ki valami halfélét kanári-krumplival:)
7.nap
Adiós Tenerife!
Igazi strandidővel búcsúzott tőlünk a sziget. A szél egyenesen a Szahara felől fújt, a levegőben pedig apró, 50 fokos sivatagi homokszemcséket hozott.
Ebéd az egyik parti étteremben. Menü: kagyló, rák és kanári-krumpli. Majd egy utolsó fagyizás az egyik legjobb és legnagyobb választékot kínáló fagyisnál. Természetesen egy utolsó csobbanás nélkül nem hagyhattuk ott az óceánt sem;)
Az idő rohant és pár óra múlva életem egyik legrosszabb leszállása fogadott éjjel, esőben és erős oldalszélben egy másik szigeten, Glasgow mellett...
Utószó
Befejezésül néhány észrevétel és érdekesség.
-A szigetet egy legenda övezi, miszerint a Kanári-szigetek alatt találhatók Atlantisz romjai. Talán ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy a szigetek őslakói, a guancsok, fehér bőrükkel, szőkés fejükkel és kék szemükkel teljesen elütöttek a spanyoloktól. Ma már nem lehet guancsokat látni, többségük kipusztult a hódítás során, illetve beépültek a hódítók közé
-Zöld kutya kóborol a sziget elhagyatott részein:) (egyébként zöldes-szürkés a szőre;), mi sajnos nem láttuk
-Egy hely, ahol a bácsi pálmalevéllel söpröget
-Otthoni szobanövényeinkből itt valóságos sövények nőnek, no és azok az óriási fikusz-fák!
-Playa de las Americas-ban a Meki és a Burger King kongott az ürességtől
-Lehet gulyást kapni!!! Rizzsel szolgálják fel...!!!!!!!!! (őrült spanyolok...) És Puerto de la Cruz-ban van egy Budapest nevet viselő magyar étterem;)
Fotók a kirándulásról itt (katt):
Tenerife
Világjáró
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése